A fantom lánya

🌹Kilencedik🌹

Másnap az ágyamban ébredtem. Felvillant az a gondolat, hogy a tegnapi csak álom volt. Ám mikor az ágyam mellé néztem egy rózsaszín rózsa volt mellettem egy fekete szalaggal átkötve. A rózsa előtt egy boríték díszelgett amit viaszpecséttel zártak le. A pecsét egy koponyát ábrázolt és az én nevem volt aláírva. Kettétörtem a pecsétet és olvasni kezdtem.
Angyalom!
Elszundítottál tegnap éjjel így hát felhoztalak. Sose feledd! Ha a szívedből és szenvedélyből énekelsz sosem lesz párod! Ha keresnél megtalálsz, ha a dalt követed. Te egy nap igazi sztár leszel angyalom.
O. F.
Elmosolyodtam és felvettem a rózsát. Megszagoltam. Olyan finom friss illata volt, mintha valaki most szedte volna a kertből. Az újamat óvatosan végig simítottam a szalagon. Ekkor Bonnie lépett be. Valószínűleg mosakodni volt.
- Jó reggelt! Meg se kérdem mikor aludtál el!
- Oh ha tudnád!
- Mi ez? Csak nem Zsantól van? - vette el a rózsát.
- Ez? Biztosan nem!
- Honnan tudod? Csak ő udvarol neked!
- Onnan, hogy tudom ki küldte ezt.
- És?
- Ha elmondom nem hiszed el!
- Ugyan!
- Na jó figyelj! Elmondom, de vagy kiakadsz tőle vagy őrültnek fogsz tartani!
- Tehát? - ült mellém izgatottan mire én a kezébe nyomtam a levelet.
- O. F.? Az meg ki?
- Azt hittem sejted! Az Operaház Fantomja!
- A... ki?!
- Tudod! A Fantom!
- Te levelet kaptál a Fantomtól?
- Igen! A rejtekhelyén jártam tegnap! Olyan jó ember!
- Ez hihetetlen Shopie!
- Igen, de jobb ha nem szólsz róla senkinek!
- Miért? Anyukádat is ő tanította! Ez szenzáció!
- Tudom de elég baj, hogy neked elmondtam!
- Miért?
- Arra kért, hogy őrizzem meg a Fantom titkát!
- Óh! Shopie! Igérem, hogy senkinek soha egy szót sem szólok erről!
- Tudom! Ott van mindenhol és figyel! Minden szót hall amit mondunk! Ha megtartod a titkot szerintem idővel téged is megkedvel. - mondtam és megöleltem.
A próbára érkezve nagy meglepetés fogadott minket egy szőke hajú, velem egyidős lány az én jelmezemben dalolt a színpadon. A Signora ott sertepeltélt körülötte.
- Musior Aguste! Mi folyik itt? - kérdeztem az igazgatóhoz lépve.
- Ja! Hogy ez... drágám! Ő itt Signora Carlotta unokahúga! Ana!
- Azt értem, de miért van rajta az én jelmezem és miért énekli az én áriámat?
- Aszért kedveszem mert Ana fogja játcani Constanzet! - mondta Signora mire én ledermedtem. Erre a szerepre vártam egész életemben és most csak úgy lecserélnek valakire aki még csak most énekelt nekik először.
- Kedvesem! Ettől függetlenül fellépsz csak Constanze helyett te leszel az egyik komorna a hajón!
- De hát az összes komorna Blondén kívül néma!
- Ez igaz de...
- Uram! - lépett be Madame Gery. Egy levelet emelt diadalmasan a magasba. Azonnal felismertem a Fantom pecsétjét. Musior Aguste feltörte és hangosan olvasni kezdte.
Uraim!
A parancsom szerint a közelgő Mozart Operán a főszereplő Constanze szerepét Shopia Chany játsza míg a komorna szerepet Miss. Ana alakítsa. Constanze elbűvölő, kedves, ifjú hölgy amíg a komorna néma. Kedvező szeposztás, nemdebár? Ha nem tesznek eleget a parancsomnak mindent felülmúló katasztrófának lehetnek tanui. A műsort a szokásos helyemről fogom nézni. Az ötös páholyból amit maguk fenntartanak a számomra. Maradok uraim.
O. F.
Elmosolyodtam. Azt akarta hogy én játszam a főszerepet, de láthatóan az igazgatót egy cseppet sem ijesztette meg a levél.
- Felháborító! Kinek hiszi ez magát? Ez az én Operaházam és én döntöm el hogy ki melyik szerepet kapja! Folytassuk a próbát! - mondta és kisétált a színpadról. Én csak bámultam magam elé amikor észrevettem hogy Ana felém tart.
- Alig hiszem, hogy te tényleg Miss. Daae lánya vagy! - mondta szánakozva és elsétált. Én kisétáltam a színpadról és elindultam átöltözni. Könnyek peregtek az arcomról. Mire Bonnie elé értem már sírtam.
- Mi történt?
- Megint megcsinálta! Újra megalázott a Signora!
- Tessék? Mi történt?
- Az unokahúga játsza Constazet! Én egy néma komorna leszek!
- Néma? De hát te éneklésre születtél!
- Úgy tűnik nem! - szipogtam.