bunnyboy! /JiKook au!/

{tökéletes volt}

Jimin szája lágyan görbült lefele mikor Jungkook ebben a tíz percben már vagy ötödére ütközött neki. Egy kicsit meglepődött, hogy a fiatalabbiknak van tehetsége az ilyesféle játékokban. Ész nélkül nevettek, élvezték egymás társaságát, és amint lehetőségük adatott egymás kocsijukba ütköztek. Mikor letelt az idő a körből, le mentek a pályáról, s mindkettőjük száján egy-egy mosoly ékeskedett.

- Olyan béna vagy ebben, Jiminie-hyung. -

Nevetett Jungkook, így Jiminnek is mosoly került a szájára. Borzasztóan viccesnek találta a fiatalabb gyerekes nevetését.

- Shh, mindegy. -

Jimin játékosan horkantott fel így Jungkook még inkább nevetésre kényszerült.

Jimin össze kulcsolta kezeiket, egy bizsergető érzés futott át mindkettőjükön bármikor is megcsinálta ezt.

- Gyere, csináljunk valami mást. -

Mondta Jimin mire csak egy bólintást kapott Jungkooktól. Bármerre is néztek valami új játékkal találtak szembe magukat. A Popcorn illata, és az izgatottsággal teli nevetések vették őket körbe, így a környezetüket a móka lengte be. Az est elejétől kezdve a két fiú egymás közelébe kényelmet találtak, elengedték magukat, s a nevetés vette át az uralmat. Jimin hüvelykujja lágyan simogatta a fiatalabb kézfejét, aki vinnyogó hangon fel szólalt.

- Oh! Nézd! Egy nyuszi, Jiminie! -

Jungkook már majdnem üvöltve mondta egy kis izgatottsággal megspékelve, s az ujját arra a standra irányítottá ahol palackok voltak. Egy nagy, szürke plüss nyuszi volt az egyik nyeremény. Jimin elmosolyodott, és a szorítása erősebbé vált Jungkook kezein miközben a bódé felé húzta.

- Gyere. -

Mondta az idősebb miközben meg sem álltak a standig. Jungkook teljesen meglepődött, ahogy lattá Jimint ledobni majdnem az összes palackot könnyed szerrel, miközben tapsolt a hyungjának. Jimin a játék végeztével kiválasztotta nyereményként a nyuszit, melyet azonnal át is adott a kuncogó Jungkooknak ki mellette állt.

- Tessék, ez csak is a tied most már. -

Mondta Jimin miközben a fiatalabbik már plüssbe bújva mormogott el egy kisebb köszönömöt. Jiminnek nagyon sok önkontroll kellet, nehogy agyon puszilgassa a fiút.

- Gyere, fel szeretnél ülni az óriáskerékre? -

Kérdezte lágyan Jimin, miközben megint megfogta Jungkook kezét. A fiatalabbik sohase volt olyan nagy imádója a magasságoknak, de ismeretlen okból kifolyólag biztonságban érezte magát Jimin közelében így bólintott.

Nem kellett sokat keresniük az óriáskereket, hisz azon a színek sokasággá villogott. Megörültek a ténynek, hogy a sor az attrakcióhoz csak pár emberbőr állt, s nem kellett órákat várniuk.

- Köszönöm Jimin, hogy elhoztál ide. Nagyon jól érzem magam itt. -

Vallotta be a fiatalabbik, s a vér felszökött arcába a saját kijelentése miatt. Jimin úgy érezte most már nem kell vissza fognia magát.

- Elviszlek, bárhová ahova elszeretnél menni, nyuszi. -

Mondta Jimin miközben Jungkook arcát nézte, ami egyre pirosabb lett.

- Túl kedves vagy hozzám. -

Jimin elmosolyodott.

- Te vagy túl jó hozzám. -

Még egy picit beszélgettek — innentől már csak flörtölésből állt az egész társalgás — addig, amíg ők kerültek sorra. Jimin segített Jungkooknak beszállni a kicsi kosárba, s ő is beleült. A kosár olyan szűkös volt, hogy kezeik már össze értek. Jimin most se hagyta annyiba, Jungkook kezeit a sajátjába zárta ma már nem először, de nem is utoljára. Miközben felfele haladtak mindketten elvesztek a kilátásban, ami eléjük tárult. Mikor a kosár elérte a kerek tetejét, Jungkook szíve mint egy kétszázzal felgyorsult a magasság miatti félelme miatt.

- Minden rendben van? -

Kérdezte Jimin aggódva. Jungkook csak lassan bólintott

- Nem vagyok nagy rajongója a magasságoknak. Gonoszak. -

Jimin csak kuncogott a fiatalabbik mondandóján, s közelebb csúszott hozzá.

- Gonoszak? - Utánozta az idősebb el vékonyított hangon. - Ne aggódj, babyboy. Megóvlak. Mindig megfoglak. -

Mondta Jimin. Jungkook csak mosolygott a megnyugtató szövegen, közelebb csúszott, s már érezte arcán a levegő vételét a másiknak.

- Ígéred? -

- Ígérem. -

Válaszolta Jimin. Ez volt az első olyan alkalom mikor Jimin ilyesféle megnyugtatást adott volna másnak. Most már egyikőjüket se izgatta a táj, ami kőrül ölelte őket, egymás szemeit sokkal elbűvölőbbnek gondolták, s ez a pár másodperc alatt még inkább közelebb kerültek egymáshoz. Milyen ironikus, hogy inkább egymás szemét nézték a kilátás helyett, de egyikőjüket sem izgatta most semmi más.

Ez az idő volt, hogy Jimin Jungkook álla alá tegye kezét, így még inkább arra kényszerítette, hogy egymást nézzek. A fiatalabb bizonytalan volt a következő mozdulat miatt. Jimin hagyott pár percet, hogy kiélvezze a pillanatot, ahogy az ő és a mellette ülő száját egymásra helyezte. Jungkooknak kellett két másodperc mielőtt rájött volna az idősebb mit is csinál, de gyorsan kapcsolt és lehunyta a szemeit. A csók tele volt szenvedéllyel, és gyengédséggel, s a két fiú teljesen elveszett egymás csókjában. A csók még néhány másodpercig tartott, míg lassan el nem húzódtak.

- Ez... ez volt az első csókom. -

Ejtette ki Jungkook cseresznye piros ajkain, s arca ugyan ilyen színben pompázott. Jimin csak elismerően mosolygott.

- Jó volt? -

Kérdezte lágyan. S megszorította Jungkook kezeit ki csak bólogatott.

- Tökéletes volt. -

Ez egy finom, s megnyugvást adó pillanat volt mind a kettőjüknek. De egyszerűen mindketten tudatában voltak, hogy most már tudják mit is éreznek. Jiminnek igaza volt. Ő teljesen más.

↝————————————————↜