Kettős Dilemma ( Folyamatban)

Új családtag

※ Jihoon szeszög ※

Woojin azt mondta hogy azt a fiút nem ismeri olyan szinten de vannak kétségeim arról amit mondott. Az nap este egymást ölelve aludtunk el kiskifli nagykifli pózban. Én voltam a nagykifli ezért kelésnél könnyebben osontam ki az ágyból. Gondoltam Woojin éhes lesz amikor felkel ezért gyorsan összeütöttem egy hagyományos koreai reggelit. Igazam lett. Woojin az illatokat követve mászott le a lépcsőn be a nappaliba. Addig én kihoztam a konyhából az ételt és letettem az asztalra. Meglepő módon mielött neki állt volna gyengéd puszit nyomott az arcomra.

Evés után Woojin telefonja csörögni kezdett. Valami Park Jimin hívta. Gondolkodtam hogy felvegyem e hogy biztosra menjek hogy csak az egyik barátja de inkább szóltam neki. Nem akarom hogy ennél is jobban haragudjon rám. Amikor meglátta a képernyőt mosolyra húzta a száját. Felvette és ott helyben kezdett el beszélni.

- Óhh.... szia csak azért hívlak hogy nem lenne kedved átjönni hozzám? - kérdőn néztem rá hogy ezt hogy értsem. Ezt azonnal észre is vette.

- Akkor jöhetne velem valaki?

- Aha persze.

- Mikor menjünk?

- Egészkor jó lesz?

- Aha.

-Akkor egészre várlak.

- Oké. Szia. - amikor Woojin lette a telefont komoly tekintettel nézett rám.- eljönnél velem?

- Ha muszály.....-enyújtottam a végét ami miatt Woojin úgy mosolygott mindt a vadalma és a nyakamba ugrott. Olyan hirtelen ért hogy hátra estünk a kanapéra. Érzelmes csókot lehelt ajkaimra.

Egész elött 5 percel

- WOOJIN SIESS VAGY ELKÉSÜNK!!- még mindig fent szarakodik.

- Nem fogunk elkésni.- lassan sétáltam le a lépcsőn.

- Amúgy hol lakik az a bizonyos Jimin?

- A szomszéd házba.- remélem nem kell csalódnom Woojinban és tényleg nincs semmi köztük. De most komolyan mennyi az esély arra hogy a azzal az ismeretlen emberrel fuss össze aki a szomszédod lesz pár nap múlva?!? Na jó azért van valamennyi..... de nem sok.

- Indulunk?- kérdeztem majd válaszul belekarolt a kezembe és úgy sétáltunk a következő ajtó felé. Amikor odaértünk a postaládán ott virított hogy 5|5 Park Jimin és a telefonszám. Becsöngettünk. Egy alacsony szőke hajú fiú nyitott ajtót.

- Szia Jimin!- köszönt szerelmem és elengedte a kezem.- Ő itt Park Jihoon.

- Testvéred??

- Nem.- vártam hogy mit fog mondani.-A barátom.- azért a "barátom" szó enyhe kifejezés.

-Ó értem... gyertek beljebb.- Amikor bementünk azt hittem hogy egy másik dimenzióba léptünk be. Az összes fal fehér volt kék csíkokkal és sok akvárium volt különböző halfélékkel. A szám is tátva maradt. Olyan volt mint egy Tropikálium2 néven futó hajó. Az egész házon ez a hatás uralkodott. Woojin is meglepődött. Látszott rajta hogy tetszik neki. Azért a mi házunkhoz képest ez...... Gyönyörű.

- Ahogy látom szerethetetd a tengerrel és óceánokkal kapcsolatos dolgokat.- mondtam még mindig a halakat bámúlva.

- Igen de nem csak ezeket szeretem.

- Hanem??- kérdezte Woojin érdeklődően.

- Hanem a macskafajtákat is.- Amikor ezt kimondta egy fehér szinű perzsamacska jelent meg az eggyik helyiségből. Nyávogva jelezte hogy itt az ideje megetettni. Mikor már azt hittük hogy ennél jobb nem lehet akkor egy kiscicacsorda futott a nagy perzsamama után. Utánnuk pedig jött az apa cica. Az eggyik közelebb merészkedett hozzánk és a lábamhoz dörgölőzött. Leguggoltam hozzá és lassan elkezdtem cirógatni amit hangos dorombolással díjazott.

- Aranyosak. - mondta Woojin a kiscicákra utalva.

- Aranyosak de gazdát kell nekik találnom mert már abban a kórban vannak. - szerelmem rám nézett hogy mit gondolok erről mire bólintottam egyet.

- Ha tényleg nincs gazdájuk akkor mi szivesen örökbefogadunk egy kiscicát.

- Azt nagyon megköszönném. - mondta Jimin hálás arckifejezéssel.

- De akkor én választok. - bólintott eggyet majd lehajoltam a lábamnál lévő kiscicához.- Akkor ő lesz az.

※ Woojin szeszög ※

Jihoonon látszott hogy tetszik neki a kiscicás ötlet. Az a cica amit kiválasztott fehér szinű volt tengerkék szemekkel és az arcán és a mancsai végén sötétbarna folttal. Ő volt az eggyetlen ilyen cica. Különleges volt. Miután megsimogattuk már Jiminre fujtatott mintha nem is ismerné.

Otthon

Nem történt más érdekesebb dolog Jiminnél csak filmeztünk és beszélgettünk. Viszont a kiscicának név kellett ezért egész este ezen gondolkodtam. Egy név jutott az eszembe ami illet rá és emlékeket idéz fel bennem. Beom. A közép suliban egy igaz barátom volt és őt úgy hívták hogy Beomgyu. Ő mondta el a fura álmaim és érzéseim jelentését a férfiak felől. De ezek után sem ítélt el. Most valahol Szoülben él.

- Jihoon van egy név ami szerintem illene a cicára.- suttogtam a mellettem fekvő felé.- Beom?

- Aranyos de mi a teljes név?

- Beomgyu.

- Miért pont ezt?

-Mert valakire emlékeztett.

- Tudnom kéne hogy ki?

- Nem hiszem..