[00:09]

1.6K 253 62
                                    

omg, majdnem 700 megtekintés és már 221 vote van a könyvön
meghalok:(

jm.

- Innen már boldogulsz? – torpant meg Jungkook – Én a másik irányba lakok. – tette zsebre kezeit, s biccentett a túloldal felé – De megvárhatom amíg felérsz, ha gondolod.

- Nem kell, köszi. Megleszek. – nyeltem egy nagyot, amit szerintem észre vett, hisz elég furcsán pillantott rám, de én ezzel nem tudtam nagyon törődni, csak az járt a fejembe, hogy mit fogok kapni anyától...

- Akkor szia. – intett egyet, majd nekem hátatfordítva átsuhant a kereszteződésen.

Megnéztem az időt, közben sietősre vettem lépteim, mert nem akartam anyám idegeit a jelenleginél is rosszabbra.

- Megjö... – be sem tudtam fejezni a mondatot, mert megláttam anyámat egy fakanállal a kezébe. Ha most nem szartam össze magam, akkor soha...

- Hol voltál??? – na, innen már tudom, hogy nincs itthon a húgom. Mikor ő itthon van akkor sosem emeli fel a hangját.

- Hi-hisz tu-tudtál róla, ho-hogy a barátaimmal leszek...

- A micsodáiddal? – nevetett a képembe, én meg lehajtottam a fejem – Neked nincs annyir bőr a pofádon, hogy ezt te kérdezd meg tőlem? Mondjuk úgy sem engedtelek volna el, sőt, azon is csodálkozom, hogy egy olyan kis buzi fasznak mint neked, vannak barátai. – annyira rosszul esik, hogy így, ilyen undorral beszél rólam... mégis csak a fia vagyok – Gyere ide. – intett maga felé, én pedig ismét egy nagyot nyelve, remegő végtagokkal kezdtem felé lépkedni.

___

Kookie💙
Szia Cicus💛
Mizu?🥰

Cicus🥰🔥
Szia💙
Minden oké😊
Veled?

Kookie💙
Unatkozom
Nem szeretnél videóhívásozni? 🥺

Cicus🥰🔥
Csúnyán nézek ki
Meg a hangom se jobb

Kookie💙
Miért??

Cicus🥰🔥
Semmi komoly, csak megfáztam😊

Kookie💙
Jobbulást💛💛💛💛

Cicus🥰🔥
💙
Ne haragudj 😞

Kookie💙
Mi miért??

Cicus🥰🔥
Hogy nem tudok veled beszélni
Sajnálom😞😞

Kookie💙
Az hogy jól legyél sokkal fontosabb, mint az a hülye videóhívás

- Pakold ki a mosogatót. – nyitott be anyám a szobámba, én meg összerezzenve zártam le a telefonom, s raktam le az asztalomra.

Lomha léptekkel sétáltam le a lépcsőről, s értetlen tekintettel fürkésztem anyámat, hogy mégis mi a baja. A húgom nem jött haza, mert általában mindig bejön hozzám köszönni. Most viszont anyám nem kiabál velem és nem is köt belém.

- Szia, Jimin. – hallottam meg magam mellől apa hangját, én meg megugrottam, hisz váratlanul ért, majd a nyakába ugrottam. Olyan rég láttam...

___

Komótos mozdulatokkal szedtem ki az evőeszközöket a kis kosárból, de nem vettem észre, hogy az egyik kés hegye nem lefelé, hanem felfelé van, így sikeresen belenyúltam.

𝗿𝗲𝗻𝗱𝗲́𝘀𝘇𝗳𝗶𝘂́ | 𝚓𝚒𝚔𝚘𝚘𝚔.Where stories live. Discover now