The Bitten 2 ×Larry Stylinson× //Mpreg//

Part 3

Harry szemszög

A patika alig egy sarokra volt a házunktól. Kézen fogva baktattunk az üzlet felé. Néhány ember megbámult minket és volt aki be is szólt, mire Boo csak egy egyszerű csukló mozdulattal bemutatott nekik én pedig csak kuncogtam a hápogásokat hallgatva.

Az üzletben külön váltunk, én a baba kocsikat nézegettem, Lou pedig az ételt szerezte be.

- Szia, ne haragudj, te babás vagy?- jött oda hozzám egy körülbelül húsz éves srác, olyan igazi nőcsábász vigyorral a képén.

- Szia, semmi baj. Igen, terhes vagyok. - hátranéztem és megláttam Louis-t aki éppen minket nézve mondott valamit az eladónak, s tudtam, hallja amit mondunk.

- Vámpír vagy láncszem?

- Tessék?

- A csávó a kasszánál. Gondolom a barátod. Nagyon néz.- kezdett farkasszemet nézi a párommal.

- Láncszem és nem a barátom. - a köteléknek köszönhetően éreztem, hogy Louis nagyon ideges, ahogy ezt kimondtam - A férjem.  - mutattam meg a gyűrűm, mosolyogva. A fiú közelebb húzott és a fülembe suttogott, talán hogy Boo ne hallja, vagy nagyon kelljen  összpontosítania, ahhoz hogy lefülelje.

- Vigyázz a fajtájával. Fel sem tűnik és majd azon kapod magad, hogy a gyerekek és ő nélküle egy híd alatt fetrengsz, féllábbal a halálban. - mire felocsúdtam a szavai által okozott döbbenetből már nem volt ott a rejtélyes fiú. Még mindig éreztem Boo idegességét és tudtam, ez fájni fog.

- Harry! Gyerünk. - szólt oda a szerelmem ridegen.

- Igen. - mondtam. Igen, ez rohadtul fog fájni. Lassan, komótosan battyogtam Louis után az utcán, amit hamar megunt és hátrafordult.

- Harry, ha most azonnal nem mész előre, esküszöm a jó Istenre, hogy én cipellek haza, de azt nagyon nem akarod.

Felgyorsítottam magam és előre mentem. A házunkhoz érve Lou ajtót nyitott én pedig sírva léptem be.
- Apuci, mit követtem el? - kérdeztem zokogva.
- Miért áltál szóba vele? - kérdezte átváltozva.
- Csak megkérdezte, hogy terhes vagyok-e, ennyi.
- Hogy lehetsz ennyire vak?
- Tessék?
- A csávó totál rád volt állva! - nagyon ideges. Most legszivesebben megmondanám neki, hogy túl sokat gondol a dolgokba, de megtanultam, hogy ilyenkor jobb csendben végigvárni a kirohanását. Persze félreértés ne essék, nem ver meg vagy inna belőlem semmi pénzért sem, azért legyen bármilyen ideges, a babák épségét szem előtt tartja. Egyszerűen fogja magát, lecseszi a fejem, utána pedig napokra, van hogy hetekre lelép. Erre pedig most nincs szükségem. Ne értsd félre, ő nem rossz ember, csak a birtoklási vágya már-már túlnő rajta.
- Louis, kérlek. Te is tudod, hogy engem egyedül csak te érdekelsz. Hányszor szenvedtük már ezt végig?
- De hát, te vagy a létező legszexibb ember a földön. Meg sem érdemellek és mi van ha valaki lecsap a kezemről?
- Életem ez nem fog megtörténni. Hidd el, hogy az emberek nincsenek rámállva és én is csak rád.
- De...
- Boo, fogd be. Inkább gyere enni. - remélem ebből nem lesz bajom.