11.rész

3.8K 252 21
                                    

*Noel szemszöge*

- Ajj, Mia. Már elmondtam egyszer. Igen, tényleg apa várt otthon amikor haza mentem és igen, tényleg kifaggatott ma reggel mindenről. Örültem hogy eltudtam jönni otthonról - nevettem fel a végére. Na igen. Eléggé nehézkes volt szabadulnom, mivel mindneki megállított éppen amikor kiléptem volna az ajtón.

- De még mindig nem mondtad, hogy mi volt a dzsekinek a zsebében - támasztotta meg a fejét a kezén.

- Jaa. Pillanat máris mutatom, direk zsbere raktam, csak elötte képzeld. Tegnap éppen, hogy elaludtam Lexi betopogitt a szobába és felugrott mellém. Igazából annyit éreztem csak, hogy kinyomja a tüdőmet a helyéről, aztán meg elekzdett morogni és kihúzta a dzsekit a kezeim közül. Na itt már felültem és ránéztem. Nem fogod elhinni, de nem tudtam rá haragudni, kurva aranyos volt. Fogta és ráfeküdt a dzsekire úgy, hogy az ujjába dugta az orrát. Igaz amikor visza akartam venni elkezdett morogni, de megoldottam. Fogtam és dzsekistől magam mellé húztam és aludtam tovább - nevettem és előhúztam a cetlit a zsebemből,aztán rápillantottam a telómra. Miért nem ír?

- Úgy tűnik meg kellesz küzdened Lexivel Alexért. De tudod, hogy van ez. Addig örülj ameddig a kutyád szereti, mert ha nem. Akkor jobban jársz ha messze küldöd - nevett fel ő is - na de mostmár muti - kapta ki a kezemből a darab papírt.

- Csak nem tudom, hogy honnan ismerős nekem. Szinte biztos, hogy  hallottam vagy láttam valahol ezeket a sorokat - neztem rá, mire rám kapta a tekintetét.

- Letagadlak Noel, ha nem jössz rá öt másodpercen belül - nézett rám halál komolysággal és felém nyújtotta a papírt. Akkor se tudom. Nem ugrik be - Na? - kérdezte mire megráztam a fejem - én a helyedben elbújnék. Pedig eléggé ELLENÁLLHATATLAN ez a négy sor - mosolyodott el bennem meg kuppant. Na jo ez tényleg ciki.

- Ezt nem hiszem eeeel - álltam fel az ágyról - most kajakra nem ismertem fel az Irresistible szövegét? Na jó,  ez rohadt ciki - turtam a hajamba.

- Tök romi amugy, hogy pont a Fob-tól szedet idezetet, mivel az a kedvenc bandád viszont az tényleg elég gáz, hogy nem ismerted meg - nevetett fel. Raneztem a telomra, de még mindig semmi.

- Mi az? Amióta itt vagy csak nézegeted a telód - vette ki a kezemből.

- Semmi, csak már háromnegyed tizenegy és még nem jelentkezett - dugtam zsebre a kezem.

- Azt várod, hogy írjon? - nézett rám hitetlen szemekkel - ez most komoly Noel? Olyan mint Dave, ezek ketten délig ki se bujnak az ágyból. Ha meg igen az nagyon ritka, főleg meg nyáron - nevetett fel.

- Jó, de ezt nekem honnan kellett volna tudni? - csatlakoztam.

- De nyugi. Szinte biztos vagyok benne, hogy amint felkel irni fog neked - dugta a zsebembe a telót. Éppen csak leültünk vissza az ágyra kopogtak a szobaajton és Mr. Ellison lépett be.

- Jó napot Mr. Ellison - álltam fel és kezet fogtam vele.

- Hányszor mondjam még el Noel?- nézett rám rosszalló pillantással.

- Vagyis Steve - javitottam ki magamat.

- Tudunk akkor beszélni? - kérdezte.

- Persze. De szerintem nyugodtan megvitathatjuk ezt Mia előtt - dugtam a melegítőnadrág zsebébe a kezem.

- Vele külön szeretnék beszélni - nézett az előbb említettre.

- Mégis miről? -  kapott válaszul egy étetlen pillantást.

- Majd elmodnom amint beszéltem Noellel rendben ? - indult el kifelé nem is hagyva más választási lehetőséget a lányának.

- Okés - válaszolta egy vállrántás kiséretlben Mia és eldőlt az ágyon.

Only YouWhere stories live. Discover now