Only You

7. rész

*Noel szemszöge*

Már lassan több mint másfél órája játszunk és 22 - 24 az állás az ő javára. Amit nem tudok elhinni. Esküszöm szégyenkezek saját magamon. Hisz egy focista aláz porig a saját sportomban. És még a magasságomba is bele kötött. Egyszer megverem. Készült rádobni. Na biztos, hogy nem. Átbújtam a kezei  alatt és elvettem a labdát és dobtam egy ziccelt. Na most már egyenlő az állás.

- Nem adod fel Littleboy? - mosolygott rám.

- Mi van? Már nem babyboy vagyok? - álltam meg és megtámaszkodtam a térdemen.

- Ha annyira hiányzik akkor leszel Littlebabyboy - kacsintott rám. 

- Ha a mai nap folyamán még egyet kacsintasz kinyomom a szemed - néztem rá mosolyogva.

- Oh, tényleg? Úgy érted ezt ne csináljam? - kacsintott rám megint. Nem válaszoltam csak megforgattam a szemem.

- Te ígértél nekem valamit - mondom egy kis idő után amikor rájöttem, hogy nem hajlandó tovább folytatni a játékot.

- Mit is? - nézett rám értetlen fejjel.

- Emlékezz - mentem oda hozzá és elvettem  tőle a labdát.

- Jason játszik gitáron nem? - kérdezte amikor elindultunk befelé - vagyis nekem az rémlik. Mintha a szobájában annó láttam volna egyet - mondta mire megtorpantam és felé fordultam. Jason-nek nincs gitár a szobájában. Az az enyémben van!! Jason nem is tud játszani.

- Mond még egyszer - mondtam halkabban és tettem felé egy lépést.

- Mit? - tette az ártatlant, pedig tudja, hogy miről beszélek. 

- Nekem van gitárom, nem neki. Te jártál a szobámban amikor ti..ajj - vágtam földhöz a labdát és bementem. Csak remélni tudom, hogy nem csináltak ott semmit. Éppen szaladtam volna fel a lépcsőn, hogy veszekedést szítsak Jasonnel, amikor apába botlottam. Mi a fasz?! Ő neki dolgozni kéne. Nem pedig itthon ülni.

- Hova ilyen sietősen? - kérdezte kisebb mosollyal. Ez is ritka. Már akar valamit, vagy éppen anya beszélt vele?? Jajj csak az kellene.

- Jason-höz - mondtam és el akartam menni mellette, amikor megszólalt egy hang mögöttem.

- Jason-nek ehhez semmi köze Noel - mondta mosolygósan - a múltkor láttam, amikor a szobádban voltunk, de úgy rémlett az a Jason-é, mert hasonló a szobátok - ebben igaza van. Tényleg hasonló,csak az enyém vagy két árnyalattal világosabb kék.

- Ennyire megragadt volna neked hogy mi volt a szobámban? - fordultam felé halvány mosollyal.

- A lényeget megjegyzem - villantott egy mosolyt.

- Akarom tudni miért van itt és miről van szó? - szólalt meg apa is.

- Nem - mosolyogtam rá.

- Rendben - ment le mellettem a lépcsőn - és Jason nincs itthon, elvitte akityádt sétálni - mondta és bement a nappaliba. Érdekes hamar elengedte a témát. Szerintem az esti beszélgetést nem fogom megúszni vele. Ezzel csak annyi baj, hogy félek mi lesz este.

- Menjünk fel - ajánlottam és elindultam felfelé. Hallottam a lépteket mögöttem szóval követ. Felérve leültem az ágyamra. 

- Hallod, ez a szoba egy szauna? - kérdezte, amikor bejött és lehúzta magáról a pólót. Mi a fasz? Kis híján levegőt is elfelejtettem venni amikor megláttam a hasát. Szent ég. Öltözz vissza kérlek. Itt bajok lesznek.

- Na mi az? - villantott egy csábító mosolyt és közeledett felém. 

- Öltözz vissza - mondtam nyugodt hangszínnel a szemébe nézve.