Neighbor Boy[NamJim F.F.](BEFEJEZETT)

50.

NamJoon POV:

Most akkor újra vallomást kéne tennem? De az első sem volt könnyű! Aish,JiMin! 
De majd hazajöhet,nem? Akkor majd otthon elmondom neki. De ki tudja mikor jöhet haza!

-Chim....Mikor jöhetsz haza?

-Holnap. Ha jók lesznek az eredményeim. NamJoon....-mosolyodik el

-Igen?

-Tetszenek a rózsaszín tincseid.

-Köszi....?

-Meg a szemeid. Oh,azokban elveszek.

-Oké Ji,fejezd be. Cuki tőled,de inkább most pihenj.

Felálltam és menni akartam,amikor Min elkapta a karomat és azokkal a meseszép íriszeivel méregetett.

-Puszit sem kapok?-húzza el a száját

Megzabálom! Hogy lehet valaki ennyire édes ember?

-De Chim....Mi nem járunk.

-És? Egy baráti pusziba még senki nem halt bele. Gyere.-húz magához nevetve

Már a puszta közelségétől ezerrel ver a szívem. Erre azt kéri szempilla rebegtetve,hogy adjak neki egy puszit? Ezzel nem csalja meg a Herceg jobbkezét? Nem akarok balhét. És szerintem Kook kérné vissza a párját. Elvégre még nem szakítottak.
Óvatosan hajoltam felé és a puha arcára adtam egy kicsi puszit,amit azonnal vissza is adott. Nagy szemekkel néztem rá de Ő csak kuncogott. Eldobom az agyamat tőle!

-Szia.-mosolyog és elenged

-Szia.-bólintok

Kimentem és hívtam HoSeok-ot,hogy jöjjön már értem a kórházhoz. Azt mondta nemsokára itt lesz,szóval leslattyogtam az épület elé. Tényleg pillanatok múlva itt is volt Tao-val mellette. Beszálltam hátra és megkértem,hogy vigyen haza. Miután kiszálltam,megköszöntem és megindultam befele. De milyen kibaszott szerencséje van Kim idióta NamJoon-nak?! Na milyen? Persze,hogy nincs kulcsom!
Remélem azért Tae itthon van. Ha csak nem a szomszédban. Nagyot sóhajtva kopogtam és nem történt semmi. Fasza.

-TAEHYUNG! NYISD KI!-dörömbölök az ajtón

Sokáig szólongattam és vagy harmincadjára kinyitotta. Egy nyúzott TaeTae,akinek a haja nem áll sehogyan sem és a szemei kisírtak. Gyorsan bementem és leültem a kanapéra majd várakozóan pillantottam lakótársamra.

-Mesélj.

-Semmi.

-Tae. Ne nézz hülyének,kérlek.

-Nem nézlek annak.

-Akkor beszélj.

-Nem akarok.

-Óvodás.-forgatom meg a szemeimet-YoonGi? Összevesztetek?

-Nem.

-Ne tagadd.

-Nem akarok beszélni róla.

-Akkor elmegyek YoonGi-hoz.

-Ne! Majd én elmondom.

-Helyes. Várom a magyarázatot.

Körbetekint a szobában majd csak megfogja a kezemet és húzni kezd a fürdőszobába. Mi a fa--

-Nos....-csukja be maga mögött

Elmesélt mindent ami miatt összevesztek. De JeongGuk nem jöhet szóba. Elvileg ezt mondta Suga is csak ő egy kicsit túlreagálta. De meg is értem. Én is így állok hozzá ahhoz a kölyökhöz. Nehogy már eljöjjön arra a kisebb bulira amit a srácok JiMin-nek akarnak csinálni. De sajnos joga van hozzá,mivel a pasija. Ah,és ezt el kell fogadni.