I kissed a girl

4 | Floorball

„A karma mindig rendezi a számlákat.”

----------

Ｖ Ｉ Ｃ Ｔ Ｏ Ｒ Ｉ Ａ   Ｓ Ｍ Ｉ Ｔ Ｈ

----------

  Kedd. Újabb csodás nap, ami - már most érzem - elcseszett lesz, úgy ahogy van.

    És hamarosan igazam is lesz, ugyanis ahogy be teszem a lábam az iskola küszöbén, szinte a semmiből feltűnik egy számomra ismeretlen lány csoport.
-Hé Homikám! Igen, te.... izé, Vic, Homár!!
Inkább elengedtem a fülem mellett, pedig nem tagadom nem esett jól.
  
  A terembe beérve rögtön keresni kezdem szemeimmel, a lányt aki teljesen elforgatta a fejemet.

    Csalódottan látom hogy ma sajnos nem jött be.

×××

Tesi óra elején Mrs. Hill azt mondta ma floorballt játszunk. Szinte az egész osztály nem tudta mi az, bele értve engem is.
  Mrs. Hill azt is említette hogy a legügyesebbeket bele rakja az iskola floorball csapatába, és nyilván edzéseket is fog tartani.
    Én és Lili elég jónak bizonyultunk, egy csapatba is voltunk (meglepő?).
   Éppen a labdát vittem az ellenkező csapat kapuja felé, mikor az egyik elakarta venni tőlem a labdát, majd nem tetszését kifejezve rávágott az ütőjével a lábfejemre.
  Én az ütőmet a linóleumnak vágtam, és felszisszentem, majd indulatosan megindultam a lány felé.
 
Ebben egy időben Mrs. Hill sípolt egyet, de én már nem hallottam, a lányt már a bordás falnak toltam, aki elkezdett lökdösni, azonban egy nagyobbat löktem rajta ezért a bordás falnak esett, már kellt volna fel, mikor Mrs. Hill közénk állt.
   - Ez a hülye homokos nekem jött! Rá szóljon ne rám! Ő kezdte! - sipánkolt
-Mindent láttam, te ütötted meg először, de inkább felviszlek titeket az igazgatóhoz.
    Csodás. Hülye kurva.

Vajon Blair most mit csinálhat?
  És ekkor elestem a lépcsőn,a kis ribanc meg nevetni kezdett rajtam.
-Ha csak még egyszer..
-Ha még egy szót szól valamelyikőtök, behívatom a szüleiteket! - mondta Mrs. Hill.
  Innentől kezdve csönd volt, egészen addig ameddig el nem értük az igazgató tűz pirosra festett faajtaját.

  Igazából az egész iskola fehér, és tűz piros színekben pompázott.

Mrs. Hill kopogott, majd hallatszodott is egy "Tessék".
Mikor beléptünk, váratlan személy ült az igazgatóval szemben.
  Az édes anyja mellette ült és az igazgatót figyelte.
  - A gyerekemet zaklatják az iskolában! - mondta Blair dühös anyja.
-Kérem! Addig ameddig nem tudja elmondani a gyereke, hogy mivel zaklatják addig semmit nem tudunk segíteni! - fújta ki a levegőt az igazgató.
- Én tudom. - szólaltam meg.
Mindenki rám nézett az irodában. Blair egy gyilkos pillantást vetett rám, majd elkezdte rázni a fejét, amivel gondolom azt akarta mondani hogy jobb ha nem mondok semmit.
-És mi lenne az? - kérdezte az igazgató
-A szekrényében volt egy papír ráírva hogy homi.
Ekkor az igazgató Blair felé fordult. Látszott rajta hogy tényleg segíteni akar rajta.
-Blair igaz ez? - kérdezte az anyja
-Igen. - mondta a lány zavartan
-És nem tudod miért csinálták ezt? Nem volt valakivel konfliktusod?
-Nem, én még új vagyok itt, és nem tudom miért csinálják ezt... - itt a hangja elcsuklott, és át ölelte az édesanyját.
  - Blair, beszélni fogok az osztályoddal, de kérlek nyugodj meg, ez nem ok arra hogy elhagyd az iskolát.
Hogy mi? El akar menni?
-Köszönjük hogy fogadott minket, további szép napot!
- Viszlát! - köszönt az igazgató is.

Megköszörülte a torkát majd felénk fordult.
-Miért vagytok itt?

×××

Ez egy hosszú beszélgetés volt. A ribikém kapott egy rovót, és mivel említettem hogy le homokosozott, ezért még a szüleit is behívják.
  Gondolom ezért most utálni fog, de nem az én hibám volt ez az egész.

Ahogy a lépcsőn mentem le (mivel az utolsó órám tesi volt, most pedig már az igazgatótól eljöhettem) láttam hogy Susant éppen leöntik egy vödör vízzel.
  A karma igenis létezik.

  Nyugodt szívvel hagytam el az iskola területét, mivel ma nem is volt olyan szörnyű napom.

   Rá kéne írnom Blair-re? Vagy nem?
Olyan bizonytalan vagyok.