Rossz fiú bevetésen

♡Tizenötödik♡

D E Á K  Á D Á M
-----------------------------

Síri csendben utaztunk tovább, a feszültséggel teli kocsiban. A sebesség határt már rég átléptem, de ez most valahogy rohadtul nem érdekelt. Ha valamit csinált Lilivel az a seggfej, én tényleg megölöm!

-Haver, eddig azt hittem, hogy kicsit túlzol apáddal kapcsolatban, de amit most csinál, pfuh, bazdmeg! Ez kemény! - nézett rám. Szemében sajnálatott lehetett felismerni.

Nem válaszoltam, mert nem tudtam volna mit mondani. Pár perc kínos csend múlva leparkoltam, és kirohantam a kocsiból. A helyszínen tele voltak rendőrökkel, és kettő mentő autóval. Gyorsan oda mentem az egyik rendőrhöz, hogy meg tudjam mi történt.

-Körül néztünk 3-szor, de az egész épület üres. A biztonság kedvéért a környéket is át vizsgáltunk, de senkit se láttunk, csak egy idős párt. - tájékoztatott a pasas.

-Nem lehet megnézni újra? - kérdeztem idegesen.

-3-szor á vizsgáltuk a helyszínt. Az egész épület üres! Sajnálom. Biztos, hogy ez a hely az? - kérdezte sajnálva.

-Igen, biztos! Akkor nézzék meg negyedjére is! - kiálltottam el magam.

-Nyugodjon le! Sajnálom, de szerintem ideje mennie. Itt nincs senki!

-Rohadjanak meg! - mondtam és belevertem a falba, majd a kocsihoz siettem.

-Mi volt? Hol van Lili? - kérdezte idegesen Kamilla.

-Nincs itt! Nincsennek itt!

Kamilla oda jött hozzám és megölelt. Remélte, hogy segít vele egy kicsit, de sajnos nem tudott.

Hírtelen megszólalt a telefonom, a kijelzőn Liki neve világított.

-Lili? - kérdeztem reménykedő hangon.

-Ádám, bocsi! Elvesztettem suliban a telefonom, de az igazgató vissza adta. Azt mondta, hogy egy férfi találta meg. Még szerencse, hogy bementem az igazgatóhoz, mert akkor most nem lenne telefonom. - nevetett fel halkan - Amúgy hol vagy? Egyedül vagyok otthon. - kérdezte.

-Otthon vagy? És nincs semmi bajod? - kérdeztem idegesen. -Lili jól vagy?

-Miért viselkedsz így? Persze, jól vagyok. Mondjuk kicsit fáj a fejem, és olyan volt, mintha figyelne valaki, de jól vagyok. Mikor jössz haza?

-Most! Figyelj, maradjunk vonalban oké? - kérdeztem egy kicsit megkönnyebbülten.

-Oké. Kik vannak még ott? - kérdezte hírtelen.

-Kamilla és Levi.

-Kamilla aki tetszik neked? - kérdezte. Hangján érezni lehetett, hogy mosolyog.

-Öhm, Lili, nem tudod egy kicsit befogni a szád erről a témáról? - nevettem fel kínosan.

-Szóval tetszem? - kérdezte mosolyogva Kamilla.

-Hát, öhm. Talán. - túrtam bele a hajamba idegesen.

Nagyon el kell beszélgetnem Lilivel otthon!

-Óh, ez aranyos! - mosolygott.

-De bénák vagytok! - nevetett fel Levi - Kamilla, neked tetszik Ádám?

A lány pirulva fordította el a fejét. Egy ideig kínos csend volt, majd hosszú - hosszú másodpercek múlva megszólalt.

-Igen!

Óh, tudtam én!!

Mosolyogva néztem rá, de ő mindenképp próbálta elkerülni a figyelmem.

-Bazd, Ádám! Az utat nézd már! Majdnem neki mentél a fának! Tudod mit? Cseréljünk helyet, vezetek én! - át cseréltük a helyünket, így én Kamillával hátul ültem, míg Levi a volán mögött.

-Akkor most ki van? Jártok? - kérdezte Lili a telefonból.

-Szerintem ezt nem itt kéne megbeszélni! - nevetett fel kínosan.

-Igen! - vágtam rá. -Együtt vagyunk! - mosolyogtam rá.

-Gyerekek, nekem elég ebből. Ne itt jó? Majd otthon a szobába lehet..

-Fogd már be! Lili mindent hal! - szóltam Levire, célozva, hogy Lili még kicsi.

-És pluszba én is itt vagyok! - tette fel a kezét Kamilla.

Megfogtam a kezét, és összekurcsoktam ujjaim, ujjaira.

-Tudom! - vigyorogtam rá.

Sziasztok! Mint látjátok, megint meghoztam a következő részt! Remélem tetszik, és nem okoztam most se csalódást!
Lili él és virul, minden oké még vele.
Puszi💕:
Viksu1