Old Lies

Döntő pillanat.

A suliba beérve nem történt változás ,ugyanolyan egyhangú volt minden mint tegnap.Tudni illik én utálok suliba járni ellentétben a hasonmásimmal.William és Kiara valahogy mindig remekeltek,Will első tanuló volt matekból Kiara pedig imádja az összes tantárgyat,én velük ellentétben örülök ha megvan az átlagom..najó kitünő vagyok ,de csak azért mert nem akarom hogy apa szégyenkezzen
miattam,máskülömben ha anya nem ülne a nyakamon valószínűleg nem így álnék.Na mindegy , a hangsúly a nemszeretek suliba járni mondaton van.Az órák unalmasak a tanárok fárasztóak.Nem tud lekötni semmi ,amiből úgyérzem megéri tanulni az a biosz,annak még talán lesz értelme,meg imádok tornázni .Anya szerint ebből nemfogok megélni ,viszont apa mindig megértő pillantásokkal fogadja a sikereimet.Ő örül hogy intenzíven sportolok ,bár ez gondolom annak is köszönhető hogy valószínüleg ő is ezt csinálhatta tanulás helyett ahogy elnézem a testfelépitését.Lassan telt el a nap,nagyon lassan.Holnap elmarad a tanítás mert a városalapítás huszadik évdorulóját ünnepli a város ezért nincs tanítás.Kate-el úgydöntöttünk gyalog indulunk haza mivel ráérünk.Dobtam egy sms-t apának ,hogy ne menjen haza mire megyek mert később érek haza.
Nessa:Szia Apa! Ne menj haza mire mennék mert Katel gyalog megyünk.Haza találunk nyugi ,készülj nyugodtan az ünnepségre.Szeretlek.
Apa:Elküldöm érted Diget.
Nessa:Apaa ,nee.Kérlek szépen,szeretnék hazagyalogolni egyszer nyugodtan.Ha bármi van csipogok Willre.
Apa:Rendben.Vigyázz magadra ,hercegnő.Szeretlek
Nessa: Én is téged,apa!
Hát most még simán ment,de le merem fogadni hogy Dig valahogy de követni fog hazáig.Már figyelembe se veszem ,tovább mentünk és úgydöntöttünk röviditünk egy kicsit.Az egyik utcán letértünk egy sikátoron át vágtuk rövidebbre az utat,vagyis vágtuk volna ,ha nem ugrik elénk az egyik igazságosztó akit Fekete Szirénként tartanak nyilván.A semmiből került elénk akár egy szellem csak állt és meredt ránk tárt karokkal és akkor megszólalt.
-Tünés!-mondta azzal az éles hangjával.
Kate totál megrémült és már majdnem sarkonfordult mikor megfogtam a kezét.Nem féltem tőle,sosem találkoztam egyetlen egy igazságosztóval sem és elképzeltem néha hogy milyen érzés lesz egyszer szemtől szemben állani eggyel...hát ittvolt a pillanat,és nem féltem,sőt olyan bátorság öntött el hogy kiegyenesedtem és szembeszálltam vele.
-Csak haza indulunk.Nem állunk az utatokba.-mondtam flegmán.
-Rossz helyen jártok! Menjetek máshol ,ez egy rossz környék kislányoknak.-mondta komolyan.
Na most aztán felhúzott ,mi az hogy kislányok ,nem egyszer mentem már át ezen a sikátoron és még nem rabolt el senki szóval most sem fognak az utamba állni.
-Nem most megyek át ezen a sikátoron először szóval nem kell félteni minket megtudjuk védeni magunkat,és ha most megbocsájtassz haza szeretnénk érni-mondtam és közbe megindultam előre Kate-el az oldalamon.Nemtudott mit tenni csak nézett értetlenül .Nem is érdekelt ,csak mentem előre mikor egy mély hang utánnam szólt.Tudtam ki ő.Hallottam már a hangját,ezer közül is felismerném.Most viszont nem voltam annyira bátor ,de nem mutattam ki.Egy szempillantás allatt megfordultam és farkas szemet néztem a Zöld Ijásszal.Nemcsak vele.Az egész bandája ottvolt.Aztán kicsit előrelépett és megszólalt.
-Rossz helyen jártok lányok.Menjetek haza.
-Éppen azon lennénk ,ha engednétek.-mondtam flegmán.
-Van más út is hazáig igaz?..Mit szólna apád ,ha tudná hol mászkálsz Vanessa.-szólt.
Na ittvolt az a pillanat mikor az államat visszakellett volna akasztani.Tudja kivagyok.Mondjuk elég nagy a hasonlóság,de úgybeszél mintha ismerne.Első gondolatom azvolt ha apa ismeri személyesen és komunikál vele akkor nagy szarba leszek.De nem mutathattam hogy gyenge vagyok.Nagyon ismerős volt így közelről.Túl ismerős.
-Az apám néha túlzásba viszi a biztonságom fogalmát.Megnyugodhatsz hazafogok érni éppsèben ahogy már 15 éve mindig hazaértem.-mondtam.
-Rossz emberek járkálnak ebbe a sikátorba ,ha nem itt járunk akkor lehet hogy bajba kerültetek volna .-mondta.
-Hát akkor azthiszem tartozunk egy kösszel és már megyünk is tovább ,ti pedig végezzétek tovább a dolgotokat.-mondtam.És karonragadtam Kate-et és már indultunk is.Egy pillanat alatt változott meg minden amiben eddig hittem ,csak egy pillanat egy apró mozdulat és minden más lett.Az igazságosztók egy epületre ugrottak fel és mikor felnéztem beláttam az íjász csuklyája alá.Istenem ,bárcsak ne ne tettem volna.A szemét kilométerekről kiszúrtam ,akárcsak az enyém az a viritó kék szempár és kerek arc,azonnal nyilvánvalóvá vált számomra hogy ki van a csuklya alatt.Nem akartam elhinni .Nem tudtam elhinni.De láttam,hisz a saját két szememmel láttam.Pánik lett úrrá rajtam.Megálltam és Kate csak nézett ,a könnyeim folytak csak úgy ömlöttek.Kate nem tudta mi történhetett csak állt és kérdezgetett folyton hogy szólaljak meg vagy ilyesmi,nemtudom pontosan minden elhomályosodott és tompa lett nem hallottam nem láttam csak a gondolat keringett a fejemben az íjász kilétéről.Nemtudom hány perc telhetett el vagy egyáltalán eltelt e egy perc de hirtelen döntésre jutottam.
-Haza tudsz menni egyedül?-kérdeztem.
-Persze.De mi a baj, Nessa megrémí..
-Eszembe jutott valami nagyon fontos.-vágtam a szavába.
-El kell mennem a városházára.-mondtam.Ne haragudj ,Kate.Bizti hazatudsz menni?
-Nessa nem vagyok óvodás.-mondta röhögve.
-Oké oké,ne haragudj tényleg.Mennem kell.Köszönöm.-öleltem át és elindultam az ellenkező irányba,a városháza felé.Oda kell érnem minél hamarabb.Úgynézki lessz egy pár kérdésem a polgármesterúrhoz....