NaruHina SasuSaku vagy NaruSaku SasuHina 【SZÜNETEL】

1. fejezet

7 évvel később.....

Sakura szemszöge

"Egy csapatba kerültem Sasuke-kunnal, de attól még Hinatát fogja elvenni..." búslakodtam. "Narutóról nem is beszélve, aki csak jobban felbosszant. Hinata pedig..... Sasuke-kunnal szinte alig beszélnek. Valyon tudják? Vagy csak a szüleik beszéltek meg mindent?...."

-Sakura-chan! Hé SAKURA-CHAAAN!!!!!-ordibálja Naruto.

-He? Mi az? Minek üvöltessz?

-Akkor, jössz rament enni?-kérdezi.

-Nem.

-De kérlek!! Én fizetem!!-kotorázta a pénztárcáját.

-Naruto! Azt mondtam.... "végül is miért is ne? Mi baj lenne belőle?" Vagyis... Rendben van, de csak ha te állod.-mosolyogtam.

-EZAAAAAAAAAAAZ!!!-ujjongott.

Naruto szemszöge

"Végre Sakura-chan eljön velem egy randira! Annyira boldog vagyok!!" gondoltam miközben helyet foglaltunk az Ichiraku Ramennél. 

-A szokásost, Occhan! És neki is!-mondtam.

-Hozom!

-Te, mégis milyen az a 'szokásos'?-bökte meg a vállam Sakura-chan.

-Hihi, majd meglátod! Biztosan ízleni fog!-vettem fel a róka mosolyom. Pár prc után kihozták az ételt.

-Mhmmmm! Ez nagyon finom!-mondta Sakura-chan.-Mi van ebben?

-Hát tészta, leves, Naruto.....-soroltam.

-Naruto??-kérdezte.

-Igen. Látod az a kis karika.-mutattam rá a Narutora.-Occhan rólam nevezte el, mert az a kedvenc hozzávalóm! Sokkal jobb mint a Menma!

-Ér...teem.....-dadogta. Én már a tizediket ettem mire Sakura-chan döbbenten nézett rám.-Hogy tudsz te ennyit enni?

-Ha Ichiraku Ramenről van szó, akár 40-et is megennék!-vigyorogtam.

-Azta! Beléd aztán jó sok fér.-nevetett.-Figyelj Naruto..... szeretnék kérdezni tőled valamit.-hajolt közel hozzám.

"Mégis mi lehet az?" hajoltam közelebb. Tekintetünk elvesztek a másikéban, és mikor meg akartam csókolni....

-SHANNAROOOOO!!!!!-olyan ütött belém, hogy kirepültem az Ichirakuból.-MÉGIS MIT KÉPZELSZ MIT MŰVELSZ?-ordított.-EGY FONTOS KÉRDÉST AKARTAM FELTENNI DE TE RÁMMÁSZOL?

-D-de Sakura-chan.... én nem is mász--

-Nem érdekelnek a kifogásaid! Inkább haza megyek!-mondta és elviharzott.

-Sakura-chan, várj!!-kiáltottam utána, de ő már nem hallotta.

Sakura szemszöge

"Mégis mi ütött, Narutoba?? Pont mikor Hinatáékról akartam beszélni...." éreztem, hogy borzongás járja át a testem. "De hideg van... és pont most nem hoztam kabátot..." Viszont hirtelen valamit éreztem a hátamon.

-Hah?-fordultam hátra.

-Látom fázol, vedd fel ez.-mutatott a dzsekire.

-Sa-suke-kun?

-Vedd fel mielőtt visszaveszem.-mormogta.

-O-ké....-majd belebújtam a meleg ruhadarabba. "Sasuke illata van..."

-Na akkor én most megyek is.-szólt majd sarkon fordult.

-Várj Sasuke-kun!-kiáltottam utána.-Lenne egy kérdésem.

-Mi az?

-Igaz az, hogy összeházasodsz Hinatával?

Sasuke szemszöge

"Ő meg honnan tudja?"

-Dehogy. Én ilyenről nem tudok és nem is hallottam. Nehogy valami hülyeséget pletykálj az egész faluban.

-Ó, dehogy fogok! Ígérem!.... Azért megkönnyebbültem...-suttogta.

-Mi?

-Öhmmm.... Semmi, semmi.-dadogtott.

-Értem, akkor holnap találkozunk. Szia.-köszöntem el mire ő boldogan integetett. "Mégis kitől hallotta? Hinata még nem tudja más nem tudja, csak én, apám és Hiyashi. Vajon...."

Naruto szemszöge

-Sakura-chan! Végre megtaláltalak!!-rohantam oda hozzá.-Várj... ez Sasuke kabátja rajtad?

-Igen, és akkor mi van? Ő legalább volt olyan kedves és ideadta.

-Oh, emm.... Elmondanád, amit az előbb akartál?

-Már nem szükséges! Megoldódott a problémám!-mosolygott. 

"Vajon mit akart mondani? Na mindegy."

-Tudod mit? Hazakísérlek!-vigyorogtam.

-M-mi??-értetlenkedett.

-Jajj, nyugi nem csinálok semmit csak hazakísérlek.

-Rendben.

Kb. 1 méter távolságot tartva sétáltunk egymás 'mellett'. Egy szót sem szóltunk egymáshoz útközben, míg végül megérkeztünk a házhoz.

-Hát akkor én most bemegyek.-mondta majd megfordult.

-Izé...Sakura-chan....-dadogtam.-Sajnálom a mait. Nem volt szándékos. Tényleg.

-Miről beszélsz? Ez teljesen normális nap volt.-mosolygott.-Hiszen minden nap megütlek.

-Hehe.... Igen ez igaz.... Akkor megbocsátassz?

-Nézd Naruto. Valószínüleg én is ezt tettem volna Sasuke-kunnal, de végülis nem csináltál semmit ezért nem baj. De ha mégegyszer megpróbálod, kitekerem a nyakad.-mondta ijesztő tekintettel.

-Rendben, rendben, ígérem mégegyszer nem lesz ilyen hehe.....

-Biztos??

-Biztos, biztos...

Na ez is rövid lett. Sajnálom!! Remélem nem hoztam olyan későn. Ja, és sajnálom, hogy nem volt benne Hinata szemszöge. Majd talán a köviben. Folytatááás......

#Ajlitka_Chan12