Harry Potter: Vörös és Zöld

Chapter 48: Újra az Odúban

Másnap a házban nagy volt a kapkodás. Egyrészt Mr Weasley még mindig azzal foglalatoskodott, hogy a Dursley-házat rákösse a Hop-hálózatra, másrészt pedig mindenki pakolt a döntőre. A gyerekek igyekeztek mindent belesűríteni abba az egy hátizsákba, amit vihettek magukkal. Hermione csak hosszas győzködés árán volt csak hajlandó kivenni A kviddics évszázadai című könyvet a táskájából, mert különben nem fért volna be a pizsamája. Fred és George minden egyes résbe igyekeztek egy Weasley Varázsvicc Vállalatos terméket elrejteni, hogy az anyjuk ne vegye észre, hogy mindet el akarják adni a döntő helyszínén.

Nagy sokára - legalábbis Lucy úgy érezte - elérkezett a délután öt óra. Fred, George, Ron és Lucy indulásra készen álltak a kandalló előtt, de Mr Weasley még mindig nem ért haza. Lucy elképzelni sem tudta, miért akadékoskodnak ennyit a minisztériumban - hiszen csak öt percig tartana az egész! A lány fel-alá kezdett járkálni a kandalló előtt és senki sem tudta rávenni, hogy abbahagyja.

Végül fél hatkor Mr Weasley beesett az ajtón.

- Mi tartott ennyi ideig? - kérdezte Mrs Weasley.

- Olyan embert találni, aki hajlandó volt rákötni a házat a hálózatra - felelte Mr Weasley. - de most már itt vagyok, gyorsan siessünk. Így is fél órát késtünk.

Mr Weasley egy marék port szórt a kandallóba, mire a lángok smaragdszínűre színeződtek.

- Én megyek először - fordult a gyerekekhez. - Utánam Fred, George, Lucy és Ron jön. Ne feledjétek, viselkedjetek illedelmesen! Elvégre ők nem csak Harry, hanem Lucy rokonai is.

- Hogyne, persze - bólogatott Fred, majd összevigyorgott George-dzsal.

Mr Weasley belépett a tűzbe, fennhangon kimondta a címet, majd a lángok elnyelték. Fred rögtön követte, utána pedig George is eltűnt a zöld lángok között.

- Hamarosan jövünk! - szólt hátra Lucy, majd belépett a tűzbe. - Privet Drive 4!

A kémény felszippantotta, ő pedig hagyta, hogy a megfelelő tűzhelybe érkezzen. Azzal azonban nem számolt, hogy a célállomásnál kisebb komplikációk várják. Mikor megérkezett, nem egy szobába lépett ki, mint általában, hanem a tűzhelyben kötött ki; ráadásul nem volt egyedül.

- Au! Mi a fene...? - kérdezte, mikor bezsúfolódott Mr Weasley, Fred és George közé. - Mégis hol vagyunk?

- A kandallóban, ha nem tűnt volna fel - felelte Fred, miközben próbált helyet szorítani Lucynak. Ezt csak úgy tudta megoldani, hogy konkrétan az ölébe húzta a lányt. - Valamiért nem tudunk kimenni.

- De legalább jó helyen vagyunk? - kérdezte Lucy.

- Elméletileg igen - felelte George. - Talán Harry hall minket. Lehet, hogy ki is tud engedni innen minket.

- Harry! - kezdett dörömbölni a falon Mr Weasley. - Harry, hallasz minket?

- Mit művelnek ezek? - hallatszódott a deszkafal túloldaláról. Bizonyára Vernon bácsi bömbölt. - Mi ez a téboly?!

- Nos, valaki biztosan hall minket - jegyezte meg Lucy, miközben próbálta egyre kisebbre összehúzni magát.

- Mr Weasley! Hall engem? - kérdezte egy ismerős hang a túloldalról. Mr Weasley gyorsan pisszegett, mire a fiúk abbahagyták a dörömbölést. - Mr Weasley, én vagyok az, Harry. A kandallót befalazták. Nem lehet bejáratnak használni.

- Teringettét! - mondta Mr Weasley. - Mi a csudának falaztak be a kandallójukat?

- Mert elektromos tüzet használnak - magyarázta Harry.