Because Of Me - Miattam [Suga ff.] ~ Gyorsan Befejezett

2.

..Get drunk with this strange mood..

Sorban helyeztem magam elé a ruhákat, míg az esti bulira készültem. Nem akartam senkit sem felszedni vagy ilyesmi, csupán jól leinni magamat és nem emlékezni semmire.

Dühöm a ruháim kipakolása közben egyre csak nőtt a világ és a családom iránt, így úgy gondoltam jobb lenne, ha most inkább egy bárban tölteném az estémet. Yoongi, mint kiderült, eléggé csendes személyiség.
Egész tegnap és ma az ablakában ücsörgött, bámulva a hátsókertet és még csak egy kicsit sem zavarta (szemlátomást), hogy én ott sertepertélek és hallgatom hangosan a számaimat. Komolyan, már majdnem sikerült megsajnálnom az élettelen tekintete miatt, de akkor emlékeztettem magamat arra, hogy én magasról teszek rá és hogy van jobb dolgom is, mint őt sajnálni vagy csak aggódni érte.

Kicsit sem zavart az az aprócska tény, miközben átöltöztem, hogy ő is a szobában van, hanem nemes egyszerűséggel álldogáltam egy szál fekete-csipkés fehérneműben a vele szembe lévő tükör előtt, így ha felém fordította volna a fejét, nem csak a hátsómmal szemezhetett volna, hanem a tükörből még a melleimmel is találkozhatott volna.
De Yoongi nem, ő nem fordult oda, hanem ugyan olyan kifejezéstelen arccal ült az ablakában és bámulta a kertet. Sóhajtva választottam ki egy ruhát mely rövid is volt, de azért takart is valamit, majd kisebb küszködések közepette sikeresen magamra erőszakoltam az egész szettet. A sminkem gyorsan meg volt, mivel nem vittem túlzásba.

-Na figyu. -álltam meg a srác előtt.
-A telószámom benne van a te telódban is. Én elmentem bulizni, szóval csak akkor hívj, ha betörtek vagy haldokolsz, de akkor is inkább a mentőket vagy a rendőröket, mert velük többre mész. -mondtam miközben táskámban rendezgettem a dolgaimat.

-Elmentem és próbálj meg nem meghalni míg távol vagyok. Csá. -köptem szinte oda neki a szavakat, majd már le is trappoltam a lépcsőn és el is húztam a csíkot.

Hálát adtam az Istennek, hogy nem volt nagyon messze a bulizóhely, így gyorsan odaértem a helyszínre és még csak nem is kellett olyan hosszú sort végig állnom. Természetesen mint mindig, most is akadt egy kis gondom a bizonságiőrrel, ugyan is sajna anyám babaarcát örököltem (az igaziét), s ezért nem nagyon akarta nekem senki sem elhinni, hogy én már 22 vagyok.

-Tökfej. Most komolyan elő kell keresnem ebből a táskából a személyim? Tudod te milyen belülről egy női táska? -lóbáltam meg előtte az említett darabot.
-Olyan akár egy feketelyuk csak ezt nem a semmi tölti ki, hanem minden ami valami. -mondtam neki egyre ijesztőbb hangot felvéve.

-Sajnálom Kisasszony. Anélkül nem engedhetem be. -mondta monoton hangon a kigyúrt csávó, mire sóhajtottam egyet.

-Kisasszony a nénikéd. -mormogtam a táskámban turkálva.
-Már felnőtt vagyok értsd meg. -mondtam hevesen, mire már készült volna kidobni. Pont időben kaparintottam meg a kártya alakú műanyagot ahhoz hogy ne érintkezzen a fenekem a kemény aszfalttal a következő pillanatokban.

-Nesze. -nyomtam a képébe. -Remélem legalább bocsánatot kérsz, te nagy hústorony. -mondtam agresszívan, mire meghajolt.

-Elnézést hölgyem a kellemetlenségekért. Fáradjon be. -mondta kiegyenesedve ismét, mire hitetlenkedve ráztam meg a fejem.

-Ezt nem hiszem el. Az előbb még fiatal voltam, most meg már hajlong itt nekem és hölgyemnek szólít. Ilyen gyorsan sem öregedtem még ennyit. -mentem neki egy picit a vállának, majd inkább beléptem az épületbe mielőtt még hevesebben reagálnék és végleg kidobnának.

Füleimet szinte be kellett fognom, annyira dübörgött a disco zene. Füst és pia szag mindenhol, ja meg az elmaradhatatlan izzadtság szag. Vonagló testek a táncparketten, csókolózó párok a sarkokban, iszogató barátok a kanapéknál illetve asztaloknál. De ki ne hagyjuk az egyedülállókat, kik a bár pultnál ücsörögtek, hogy valaki végre felszedje őket. Kellett az alkohol, így úgy gondoltam belevetem magamat a szinglik áradatába és kérek inkább magamnak pár pohárnyi, jó erős löttyöt.

-Kettőt kérnék a legerősebből. -vágtam szinte oda a szavakat a pultosnak, mire az végig nézve rajtam nyalta meg ajkait.

-Egy ilyen finom hölgy kinek viheti vajon azt az ütős alkoholt? Mondja csak drága. Nincs véletlenül valaki veled? -kérdezte vigyorogva, bár nem tudtam mire vélni a kérdéssorozatát. Okés, azt felfogtam, hogy épp flörtölni próbált vagyis felajánlotta magát (a vigyorából ítélve), de még sem értettem miért nem mondja ki kerekperec, hogy mit akar, hisz most meg csak találgatni tudtam.

-Am.. mind kettő nekem lesz és egyedül vagyok, voltam és leszek. Jah egyépként bocsi, de not interested. -mondtam dobva egyet hosszú loboncomon, majd mikor végre kész lett az ital, amit a (már) néma pultos tett elém, szépen lehúztam mind a kettőt. Ez ment egy darabig, míg hirtelen be nem ütött az alkohol és nem kezdtem el szédülni meg mindenből egyszer kétszer kettőt látni.

Egy ugrással felpattantam és szépen a parkettre táncoltam magamat, hogy aztán ott ropjam, mint egy részeg kacsa. Hajam az arcomban én meg csak kalimpáltam mint egy idióta, nem érdekelve hogy esetleg valakit fejbe vágok. Röhögtem a semmin, néha megbotlottam vagy éppen nyálat cseréltem egy vadidegennel akinek a csaja közben dühösen meredt ránk. Így visszagondolva egyenesen szégyenlem magam.

Egyszóval egy igazi partygirl voltam ott, abban a percben, de sajnos még is elmúlik minden.
Konkrétan gondolok itt a tömegre, akiknek elfogyott ("elmúlt") a türelme és közös erővel kidobtak a szórakozó helyről. Azért annyira szerintem nem voltam gáz, de mindegy.
Nagyot sóhajtva tápászkodtam fel az aszfaltról és indultam meg haza bár szerintem az kész csoda volt, hogy Yoongi házához egyáltalán eltaláltam, olyan állapotban. Míg igyekeztem botladozva talpon maradni a sötét utcákon, pár sötét alak lépett ki az egyik sikátorból.

-Szia Cica, mit keresel itt egyedül? -kérdezte csábosan az egyik, mire csak tovább mentem.

-Mást erőszakoljatok meg kérlek. Ehhez most nagyon nincs kedvem. -mondtam kicsit összefolyó szavakkal, mire felnevetett az egyik és megragadva a karom rántott magához.

-Márpedig most játszani fogunk egy kicsit. -mondta az arcomba sziszegve. Olyan áporodott, büdös szájszaga szerintem az ég világon senkinek sem volt.. majdnem leperzselte a szemöldököm esküszöm.

-De Monopolizni sem akarok. Yah! Meg akarsz halni, hogy a hátsóm tapizod? Veszed el onnan a kezed? -ütöttem meg a kezét, mire nem reagált semmit, csak elkezdett nevetni.

-Oké... de te akartad. -mondtam, majd lefejeltem és pluszban még jól megrúgtam ott, ahol a legjobban fáj egy férfinak.
-Búcsúzz el a jövőbeli gyerekeidtől, mert most már csak keresztapa lehetsz. -hajoltam le hozzá, majd levéve a magassarkúmat siettem el onnan, mielőtt még a többi is feleszmélt volna.

Viszonylag hamar hazataláltam ezek után és Yoongira sem kellett vagy félévig várnom, mert szerintem két percen belül már ki is nyitotta az ajtót én meg egyenesen ráestem.

-tudom, hogy némelyikőtöknek tegnapra ígértem, de nagyon fáradt voltam. Még bírjátok MinJi kíméletlenségét?

xXSunnyXx