Epilógus

1.6K 76 5
                                    

Néha nehéz dolgokat elfogadni, megtenni olyan dolgokat, amiket nem akarsz.

Én is voltam már ilyen helyzetben, de valahogy mindig sikerült megoldanom a helyzetet.

Most pedig itt volt egy csöppség, az én gyermekem.

Sok átalvatlan éjszaka, sírás, nem csak az ő részéről, de annál több boldog perc, nevetés.

Ez a kicsi ember hozott minket még jobban össze Hunterrel.

Kevesebbet veszekedtünk, valahogy hirtelen mindent megoldott Christian.

Rengeteg támogatást kaptam a családomtól, legfőképpen Becctől és anyától, akik mindenben ott voltak mellettem.

Hunterrel végre megtartottuk az esküvőnket, ami gyönyörűnél is gyönyörűbb volt. Mindenki ott volt, aki számított.

A kis Christian szépen növekedett, lassan elkezdett gügyögni, az első szava pedig az apa volt.

Hunter könnyei kicsordultak azon a nekegebbre fordult tavaszi napin, mikor Chris, akit Hunter a kezében tartott, megszorította a haját és minden akadozás nélkül kimindta az apa szót.

Ezt követte a nen, az anya,  és így tovább.

Az életünk teljes volt, semmi nem rindított bele a gyönyörű éveinkbe. Az életemben végre minden kerek volt, jól éreztem magam, visszatértem a munkahelyemre, és Hunterrel is minden elsimult.

Minden tökéletes volt.

Sziasztok!

Ismét lezárult egz szakasz, ismét vége lett egz könyvemnek.
Bocsánat ha egy kicsit összekapottnak látszik az epilógus, de semmi ötletem nem volt, hogy mit is írjak a lezárásnak. Ennek a történetnek itt most vége van, nem folytatom tovább, de helyette jön majd másik!
Remélem élveztétek, köszönöm a figyelmet, sziasztok ❤🌸

Stay // Szomszédok 2. Évad // BefejezettWhere stories live. Discover now