Bizalmatlan Párok Köre | ✓

Hatodik

A V E R Y
____________________

Sam sötétbarna tekintete még mindig az enyémet vizslatta, a lehelete az ajkamat csiklandozta, és a fülemben csak az imént elhangzott szavai csengtek. Bármit is teszel, az enyém vagy.

Először nagyon meglepődtem. Már csak azért is, amiért kizavarta Davidet. A srác együtt járt velem filozófiára, én pedig egész jókat beszélgettem vele a nyomorúságos helyzetemről Sammel kapcsolatban. Meg aztán Corin is belefolyt az ügybe - mert mint utólag kiderült, ő és David valamiféle rokonok. Ezért drága Corin barátnőmmel Skype-on órákon át dumálva kitaláltuk, hogyan tehetnék keresztbe Samuelnek. Pontosabban a lökött lány volt nagy részben a felbujtó. Ezért azt is egyszerűen elintézte, hogy David beugorjon egy-két smárolós jelenetre, mikor Sam feltétlenül itthon van. Természetesen honnan máshonnan is merítette volna a lány az ötletet, mint a gimis kis szerepjátékunkból. Nem mintha az olyan jól sült volna el, de hagyjuk. És azért a fiú sem ellenkezett annyira, hogy velem került össze. Mellesleg pedig, nem is csókolt olyan rosszul.

- Engem nem lehet birtokolni - nyögtem ki egy kis idő múlva. Sam hosszú ujjai a derekamat cirógatták, borzongáshullámokat indítva el a gerincem mentén, és a feje még mindig vészesen közel volt az arcomhoz.

- Mondogasd csak... Viszont - az egyik ujjával lassan és gyengéden végigsimított a nyakamon -, én a helyedben egy pár napig sálat hordanék.

- Most komolyan márkajelzést csináltál a nyakamból?! - kaptam az ujja után, ami még most is a nyakamon pihent.

- És ha igen? - vigyorodott el, és az idegesítő félmosolya rajzolódott az arcára. Újra közelebb hajolt, kezeit a fenekemre vezette, ajka pedig ismét csak pár centire került az enyémtől. Egyszerűen nem tudtam hova tenni a dolgokat; a helyzet magába szippantott és nem engedett el. Jól esett az érintése. Nagyon. Nagyon jól.

- Komolyan, Sam?! Tényleg a konyhában fogsz megerőszakolni? - motyogtam a szájára.

- Mondtam már, hogy az nem erőszak - ajkait egy pillanatra az enyémekhez nyomta, a szemem azon nyomban le is csukódott, az ajkam pedig már mozdult is az övé felé -, ha te is akarod - elmosolyodott, és újból megcsókolt.

Sam csókja először lassú volt, de hamar egyre forróbbá vált a helyzet. Nyelve a számba csúszott, arca hozzám simult, és pillanatokon belül azon kaptam magamat, hogy az egyik keze felcsúszik a derekamra, a másik pedig a combomra, majd a fiú könnyű szerrel felkapott és ráültetett a pultra. Lábaimmal körbefontam és magamhoz szorítottam a testét, a mellkasunk pedig összesimult, ahogy hevesen faltuk egymás ajkait. Sam kezeit végigcsúsztatta a combomon, apró kis köröket írva rajtuk, majd újra a fenekembe markolt, én pedig a tarkóján lévő hajszálaiba kapaszkodtam.

Hiányzott az érintése. Hiányzott, hogy szerethessem.

A fejemben viszont egy kis hang minduntalan azt hajtogatta, hogy Sam megint csak kihasználna. Ki van éhezve. Nem a szerelem, hanem csak a vágy hajtja.

Jelenleg csak szexre kellesz.

Ezért hát rásimítottam a tenyeremet a fiú fedetlen mellkasára, és eltoltam őt magamtól. Samuel meglepett arckifejezéssel nyugtázta a mozdulataimat, de engedett nekem.

- Ez nem helyes így - suttogtam zsibbadó számmal.

- Jajj Avery! - egy nagy sóhaj szakadt ki Sam csókmarta ajkai közül, de aztán csak bólintott egyet.

- Köszönöm - tátogtam, és átkaroltam a nyakát, hogy magamhoz húzzam, és megöleljem.

- Ezt most miért? - morogta a vállamba, de nem engedett el. Tenyerei a lapockám mellett pihentek.