35. fejezet (epilógus, fontos rész is, szóval menj a legaljára :D )

160 16 6
                                    

4 év múlva


Michael

4 év telt el Viki műtéte óta. Azóta összeköltöztünk... Az apja háza mellett élünk, így közel van minden. Mi a fiúkkal, mint banda befutottunk és világhírűek vagyunk... Több turnénk is volt és nagyon élvezzük ezt az egészet. Azt, hogy a sok rajongó, aki tulajdonképpen beletartozik a családunkba, kiáll értünk, szeret minket és tisztel is. Hihetetlen hálásak vagyunk nekik elvégre nélkülük sehol se lennénk. Most éppen a vége felé tartunk a turnénak. Ausztráliában megyünk hamarosan, de még megyünk Olaszországba. Hulla fáradtak vagyunk, de ilyenkor még nagyobb a hajtás és már nagyon megakarjuk csinálni. Utána még buli is lesz elvileg amivel végleg levezetjük a gőzt. Annyira jó lenne, ha itt lenne az én drága barátnőm, de Ausztráliában maradt... Megszállunk a hotelban, négyszobás az egész... Betörök a szobába nem figyelve semmire és ledobom a táskámat... Az ágyra dőlök csukott szemmel, de érzem, hogy valakinek a lábai közé mellére dőlök...végigtapogatom az illetőt..kerek, formás és feszes fenék, gyönyörű mellek és tökéletes combok. Felnézek és meglátom Vikit, akit azon nyomban megcsókolok és magamhoz ölelek. Ő nevetve ölel vissza... 

- Hát te , hogy az életbe kerülsz ide?! 

- Meglepetééés, pont a melleim közé estél... 

- Mindig tudom hova kell esnem... - mondom kaján vigyorral, majd ismét megcsókolom hosszabban és kívánósan... - Akarlak... - súgom a fülébe, majd beharapom azt... Hozzádörgölöm magam , mert már áll a zászló..

- Érzem... -fogja meg lent a gatyámat... - De légy óvatos... A melleim érzékenyebbek és ne nagyon... Hát... 

- Sose mondtad még,hogy legyek óvatos... 

- Hát most igen... - mondja halkan...

- Igen? Rendben -mondom miután bólint- Akkor romantikus lesz... - Mosolyodom el és megcsókolom lágyan.. Végig simítok rajta és egy nagyon... másabb szeretkezésben lesz része... Lassú, romantikus és minden érzelmet átadó.. 

Miután kész voltunk és pihentünk kicsit, felülök. 

- Ugye eljössz a koncertre? 

- Igen, megyek, de most elmegyek pisilni... Utána elmegyünk kajálni? 

- Persze! - nevetek fel. Mintha kicsit... másabb lenne... Nem tudom megmondani miben, de másabb.. 

Felöltözünk és elindulunk kézen fogva. Rajtam van sapka , félek a naptól. Viki egynyári lazac színű ruhát vett fel. Gyönyörűen állt rajta. Bementünk egy retro amerikai stílusú étterembe. Leültünk és azonnal jön a pincérnő. 

- Hello, Sara vagyok mit hozhatok önöknek? - kérdez minket mosolyogva. 

- Nekem egy kóla lesz és egy hamburger!! - mondom éhesen. 

- Egy kóla és egy hamburger és ön hölgyem? 

- Nekem leeesz egy... hamburger, egy kóla, egy nagy sült krumpli majd egy dupla csokoládéfagyi, csokiöntettel! 

- Huuh éhes lehet ! - mondja kedvesen - Máris hozom! 

- Mitől vagy ilyen éhes? Nem szoktál ennyire sokat enni, itt nagy adagot adnak! 

- Kövérnek látszom? Úristen! - kezd el sírni, amit nem tudok mire vélni.

- Nem! Nem úgy értem kicsim!! - ülök mellé és megölelem.. Bólint és inkább nem mondok semmit...

Mi lehet vele? Komolyan nem szokott lenni... Komolyan... Megeszünk mindent és meglepetésemre, MINDENT megeszik. Hihetetlen... Estig kb. elvagyunk néha megint rájön a sírhatnék... A hotelszobában vagyunk és gondterhesen jön ki a mosdóból. Mellém ül és nem mond semmit.. Mellém ül én aggódva ránézek, mire megfogja a kezem és a hasára teszi. Furcsállom és nem tudom mire vélni... 

- Mi a baj? 

- Itt nem sokára nagyobb lesz a hely, mert lesz ott valami... 

- Micsoda? - kérdezem, mire hallgat tovább... Gondolkozok és... - TERHES VAGY?! - bólint mire én felkapom és megpörgetem. Hihetetlen! APA LESZEK! 

- Szeretlek Michael... -bújik bele a nyakamba.

- Életem... Nagyon szeretlek!! 

Vigyorogva teszem le. Annyira boldog vagyok, hogy nem engedem el. Ki kéne menni a köncertre, úgyhogy fogom és kiviszem. Ő nevetve ölel folyamatosan. Kimegyünk és Calum egyetlen megjegyzéssel megsíratja.

- Mintha kicsit nagyobb lennél... Nem? - Kész... Viki zokogni kezd mire, megölelem és nyugtatom... Luke és Ashton egyszerre vágják tarkón Calumot...

- Terhes te gyökér... Miért kell ilyet csinálni? 

- Mi?! -hárman egyszerre. 

- Igen! Apa leszek!! - mindannyian egyszerre ölelnek meg és gratulálnak... Ekkor viszont már ki kellett mennünk... Kimentünk és elkezdtünk mindent.. A koncert közepe fele megálltam...

- SZIASZTOK SRÁCOK! JÓL SZÓRAKOZTOK?! - Mindenki őrjöng. - KÉPZELJÉTEK! APA LESZEK!! - még hangosabb őrjöngés, majd kihívom és megölelem. - Ő pedig mostantól... Viki... - nézek rá és letérdelek. - Ugyan még nincsen gyűrű... De... Leszel a feleségem? - nézek rá, mire az eddiginél is  jobban kezd sírni mire bólogat... - IGENT MONDOTT!! VAN MENYASSZONYOM ÉS APA LESZEK!! - hihetetlen érzés fogott el... Egyszerre sírtam és nevettem... Lekísértem Vikit és végigcsináltuk a koncertet. Én nem mentem a buliba, hanem Vikivel mentem a hotelszobába... Holnap hazautazunk és izgulok, hogy az apja jól fog-e reagálni, érzem örülni fog. Hihetetlen , el sem hiszem... Befekszünk és sokáig beszélgetünk. Átölelem és elalszunk ..

Másnap Sydneyben

Már megérkeztünk és a házban vagyunk... Vacsorára megyünk át. Mindenki megint összegyűlik és mindenkinek közösen mondjuk el. A most szőke hajamat hátrafésülöm és szmokingot veszek fel. Ez ma mindenkinek egy ilyen este lesz , mindenki kiöltözve. Billie főz ma Karennel és Dannyvel. Viki egy vörös, testhezsimuló koktélruhát vesz fel, amire egy fekete kardigánt húz. Felveszi a gyémántékszereket amiket még tőlem kapott majd lejön. 

- Hihetetlenül nézel ki! 

- Köszönöm... 

- Nézd... Amikor a műtéted volt, édesapád rám bízott valamit... Ideadta édesanyád gyűrűjét, amellyel őt jegyezte el Billie... Azt mondta, ha eljön az ideje, akkor vegyem elő és ezzel kérjem meg a kezed. Most itt van.. -húzom elő a dobozt benne a lélegzetelállító gyűrűvel. - És most, bárigent mondtál de még egyszer megkérdezem... Hozzám jössz? - térdelek le. Ő mosolyogva felveszi a gyűrűt és megcsókol. Ezt igennek veszem. Megfogom a kezét és átmegyünk. Billie örömmel fogad meg minket. Mindenki nagyon felszabadult. Eszünk, iszunk és beszélgetünk, aztán Vikivel felállunk. Mindenki kíváncsian néz minket. 

- Nem tudom hogy kezdjem, egyszerűen csak kimondom... Megkértem Viki kezét.. És igent mondott és hihetetlenül boldogok vagyunk! 

- Kislányom! - mondja az apja, aki azon nyomban megöleli. 

- Van még valami... Nos az az igazság, hogy nem csak megkérte a kezem. Ez valaminek a hatására volt. Kiderült, hogy terhes vagyok... - Billie gratulál, ahogyan mindenki más is. 

Ilyen érzés lenne az, hogyha mindent megkaptál az élettől és úgy látod, hogy halálodig fog tartani? Ha igen, akkor imádom ezt az életet. 

Nos ez lenne az utolsó rész, igyekeztem hosszú részt írni. Remélem jó lett mint utolsó rész, írói utószó sajnos nem lesz, viszont nagyon köszönöm az eddigi olvasóknak amiket tettek. Úgy értem, hogy olvastatok és dícsértétek és nagyon jól esett. :) 

Remélhetőleg valamikor elkezdem a következő könyvet, már ha szeretnétek. Tudom, hogy azt mondtam, hogy mondjatok sztori főszereplőket, viszont az a baj, hogy 2 ember volt aki kommentelt és nem tudom mit szeretnétek, már akik olvassák ezt a sztorit, ezért leszűkítem. Odaát-Supernatural vagy 5SOS témában legyen? Egyenlőre akik írnak alá annyit, hogy melyik, utána mondom az opciókat is :) Kommentbe aki látja , legyen szíves írjon valamit :) Előre köszii :) 

SZERI VAAAAN <3
-J<3

Wrapped around Your finger /m.g.c./Where stories live. Discover now