Victoria
Reggel Michael mellett ébredtem fel és rájöttem, hogy nem, nem álom volt a tegnap este. Mosolyogva szuszogok ébren, és kiélvezem a helyzetet, nyugiban kettesben lehetünk. Úgy negyed óra után Michael felé fordulok. Elkezdem cirógatni az arcát, és a hajszálait is elseprem onnan. Nézem az arcát, majd puszilgatni kezdem. Elmosolyodik és kinyitja lassan a szemeit.
- Ne hagyd abba!!
- Te szemét, ébren vagy!!
- Igen, de jó volt, hogy ezt csináltad!
- Igen? – ülök az ágyékára hirtelen.
- Nagyon! – simít végig az oldalamon, mire elvigyorodok és végig simítok a mellkasán.
Lehajolok megcsókolni, míg ő a fenekemre teszi a kezét. Kissé fel-le mozgok és mosolygok. Érzem, hogy megint elkezdett nőni. A pólóm alá nyúl a derekamon és elkezdi felhúzni a felső részt. Felegyenesedek és lekapom hirtelen, majd tovább folytatom a csókolását. Maga alá gyűr és úgy csókolózunk tovább. Átkarolom a nyakát és belemosolygok a csókba. Hirtelen felállok és a fürdőbe indulok, remélve, hogy utánam jön. Utánam is jött és hátulról csókolgatni kezdte a nyakam, amire kuncogni kezdtem a kezét fogom és elmegyünk tusolni. A tusolás közben hülyülünk, lefröcskölöm, mire mint egy lány nyávogni kezd, mert vizes lett az amúgyis vizes haja...Amikor végzünk megtörölközünk ám amikor kijövünk, valami megváltozik a levegőben. Nekem is vizes kissé hajam, ami hullámosan omlik a hátamra és Mikeyra nézek, ahogyan kijön a gőzből... A számba harapok ... Felállok és hirtelen megcsókolom... Leblokkol , de aztán visszacsókol. Meztelenek vagyunk, és csókolózunk... idilli pillanat... Volt eddig, ugyanis ekkor apám nyitott be az ajtón, megnézvén alszunk-e, mert szerintem gőze sem volt, hogy miért kértem, hogy menjenek át Karenékhez.
- TI MÉGIS MI A JÓ ISTENT CSINÁLTOK ? – kérdezi vérszemet kapva.
- Hát... öhm... Elvesztettem a kontaktlencsém?
- 1... Neked nincs kontaktlencséd, 2... A SZÁJÁBAN?
- Nem egyértelmű, hogy csókolózunk? – fogom meg a fejem és Mikey ölel magához, hogy takarja magát és engem is.
- DE miért meztelenül????
- Mert tusoltunk...
- Együtt?? Tii? Még le se feküdtetek... - jelenti ki, ami épp tegnap tettünk meg, emiatt Michael és én is csendben leszünk.
- Nos... - szólalok meg egy idő után...
- Ti lefeküdtetek ?! MIKOR?! VÉDEKEZTETEK?! HA NEM KINYÍRLAK TITEKET!!!!
- Igen védekeztünk apa... És igen, mindketten akartuk mielőtt kérdeznéd ezt is... Nem volt durva, figyelt rám és szeret... És én is szeretem... És készen álltunk... - mondom halkan...
- Idejönnél? – kérdezi apa ... -Kérlek... - felveszem a törölközőt, majd elé állok, mire a karjaiba von. Megkönnyebbülten fellélegzek, majd visszaölelem.
- Szeretlek apa...
- Én is kislányom... - Michael közben felöltözött. Apa elé áll és kitárja a karját.
- Köszönöm Uram! – öleli meg.
- Ha megbántod, vagy csak bántani mered, egyedül hagyod... Nem éled túl... - mondja Michaelnek, mire bólint.
- Nem terveztem megbántani...
- Ajánlom is! – elmosolyodok és megölelem őket... A két legeslegfontosabb férfi az életemben.
Felöltözünk rendet rakunk és nagycsaládosan, ahogy tegnap buliztunk, ma elmegyünk a partra. Mindenki jól érzi magát. Ez a mi családunk, ahol összetartunk.
Nomnomnom... Ez egy eléggéé rövidke rész lett amiért bocsika, de ma csak ennyire tellett az időmből... >< Nem valami nagy szám de rész >< Ha tetszett, komizz vagy voteolj nekem mindegy :D Majd következőnek igyekszek hosszabb részt hozni és mégegyszer sorry... Amúgy csodáljátok meg a fenti képet amin egy cukiság található és kb olyan fejet vághatott a fater :D :P Na de..
Addig is...
SZERI VAAAAN <3
- J<3
![](https://img.wattpad.com/cover/89087538-288-k176102.jpg)
YOU ARE READING
Wrapped around Your finger /m.g.c./
FanfictionA nevem Victoria Armstrong. Californiában születtem, de amikor hét éves voltam egy családi tragédia miatt apámmal és bátyáimmal elköltöztem Melbourneben. Mivel apámnak Sydneyben adódott munkája (eléggé huzamos ideig) elköltözünk. Ekkor kezdődött min...