13. fejezet

231 20 2
                                    

Victoria

Reggel Michael mellett ébredtem fel és rájöttem, hogy nem, nem álom volt a tegnap este. Mosolyogva szuszogok ébren, és kiélvezem a helyzetet, nyugiban kettesben lehetünk. Úgy negyed óra után Michael felé fordulok. Elkezdem cirógatni az arcát, és a hajszálait is elseprem onnan. Nézem az arcát, majd puszilgatni kezdem. Elmosolyodik és kinyitja lassan a szemeit.

- Ne hagyd abba!! 

- Te szemét, ébren vagy!! 

- Igen, de jó volt, hogy ezt csináltad!

- Igen? – ülök az ágyékára hirtelen.

- Nagyon! – simít végig az oldalamon, mire elvigyorodok és végig simítok a mellkasán.

Lehajolok megcsókolni, míg ő a fenekemre teszi a kezét. Kissé fel-le mozgok és mosolygok. Érzem, hogy megint elkezdett nőni. A pólóm alá nyúl a derekamon és elkezdi felhúzni a felső részt. Felegyenesedek és lekapom hirtelen, majd tovább folytatom a csókolását. Maga alá gyűr és úgy csókolózunk tovább. Átkarolom a nyakát és belemosolygok a csókba. Hirtelen felállok és a fürdőbe indulok, remélve, hogy utánam jön. Utánam is jött és hátulról csókolgatni kezdte a nyakam, amire kuncogni kezdtem a kezét fogom és elmegyünk tusolni. A tusolás közben hülyülünk, lefröcskölöm, mire mint egy lány nyávogni kezd, mert vizes lett az amúgyis vizes haja...Amikor végzünk megtörölközünk  ám amikor kijövünk, valami megváltozik a levegőben. Nekem is vizes  kissé hajam, ami hullámosan omlik a hátamra és Mikeyra nézek, ahogyan kijön a gőzből... A számba harapok ... Felállok és hirtelen megcsókolom... Leblokkol , de aztán visszacsókol. Meztelenek vagyunk, és csókolózunk... idilli pillanat... Volt eddig, ugyanis ekkor apám nyitott be az ajtón, megnézvén alszunk-e, mert szerintem gőze sem volt, hogy miért kértem, hogy menjenek át Karenékhez.

- TI MÉGIS MI A JÓ ISTENT CSINÁLTOK ? – kérdezi vérszemet kapva.

- Hát... öhm... Elvesztettem a kontaktlencsém?

- 1... Neked nincs kontaktlencséd, 2... A SZÁJÁBAN?

- Nem egyértelmű, hogy csókolózunk? – fogom meg a fejem és Mikey ölel magához, hogy takarja magát és engem is.

- DE miért meztelenül????

- Mert tusoltunk...

- Együtt?? Tii? Még le se feküdtetek... - jelenti ki, ami épp tegnap tettünk meg, emiatt Michael és én is csendben leszünk.

- Nos... - szólalok meg egy idő után... 

- Ti lefeküdtetek ?! MIKOR?! VÉDEKEZTETEK?! HA NEM KINYÍRLAK TITEKET!!!!

- Igen védekeztünk apa... És igen, mindketten akartuk mielőtt kérdeznéd ezt is... Nem volt durva, figyelt rám és szeret... És én is szeretem... És készen álltunk... - mondom halkan...

- Idejönnél? – kérdezi apa ... -Kérlek... - felveszem a törölközőt, majd elé állok, mire a karjaiba von. Megkönnyebbülten fellélegzek, majd visszaölelem.

- Szeretlek apa...

- Én is kislányom... - Michael közben felöltözött. Apa elé áll és kitárja a karját.

- Köszönöm Uram! – öleli meg.

- Ha megbántod, vagy csak bántani mered, egyedül hagyod... Nem éled túl... - mondja Michaelnek, mire bólint.

- Nem terveztem megbántani...

- Ajánlom is! – elmosolyodok és megölelem őket... A két legeslegfontosabb férfi az életemben.

Felöltözünk rendet rakunk és nagycsaládosan, ahogy tegnap buliztunk, ma elmegyünk a partra. Mindenki jól érzi magát. Ez a mi családunk, ahol összetartunk. 


Nomnomnom... Ez egy eléggéé rövidke rész lett amiért bocsika, de ma csak ennyire tellett az időmből... >< Nem valami nagy szám de rész >< Ha tetszett, komizz vagy voteolj nekem mindegy :D Majd következőnek igyekszek hosszabb részt hozni és mégegyszer sorry... Amúgy csodáljátok meg a fenti képet amin egy cukiság található és kb olyan fejet vághatott a fater :D :P Na de.. 

Addig is... 

SZERI VAAAAN <3 

- J<3

Wrapped around Your finger /m.g.c./Where stories live. Discover now