Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Jeongguk mondta után a jármű ülésén helyet foglaló Jimin szinte visítva röhögött fel, amit nyomatékosított, hogy tenyerével zajos csapkodásba kezdett egyik combján, majd ennek hatására a többiek is bekapcsolódtak, ugyanis nem tudták megállni, hogy ne reagáljanak máshogy Guk szavaira. Egyedül Tae és a maknae maradt mozdulatlan, akik totális higgadtsággal hallatták végig a többieket.
- Ezt. . . ezt mondta neked Taehyung? - röhögött megállíthatatlanul Seokjin, aki a lefagyott szöszire emelte fejét, ami miatt egy még hangosabb nevetéshullám tört rá.
Jeongguk értetlenül nézte a hirtelen teljes egészében megbolondult társaságot, majd tekintetével Taehyungét kereste, akitől magyarázatot követelt volna testbeszédével, de csalódnia kellett, uggyanis nem tudott vele szemkontaktust létesíteni, hiszen az lehajtott fejjel piszkálgatta az ujjait, így inkább csak aprót bólintott Jin kérdésére.
- És-ésh - lihegte a nevetés miatt Hobi. - Azt nem mondta, hogy dobogós helyezést érne el hazugságmondó versenyen? - nyerítette majd' meg pukkadva, mire a többiek újabb hangos hahotázásba kezdtek. Guknak kezdett elege lenni, hogy bizonyára kettőjükön mulatnak ilyen jót, ami miatt egyrészben elengedhetetlennek érezte, váratlan jókedvük kérdőre vonását, másrészben meg sosem tudta nyugodtan és mélyen lenyelni, ha rajta szórakozott ilyen tiszteletlen módon valaki.
- Nem. Miért? - kérdezte feldúltan. - Miért nevettek és mégis mi ütött hirtelen belétek?
- H-hát, az. . . - mint akit puskából lőttek, úgy tapasztotta V rögtön egész tenyerét Jimin, épp túl sokat mondani készülő csőrére: ugyanis itt mindenki előtt, szemtől-szembe adta volna Jungkook tudtára, hogy bizony az ölelés, mint az ő "betegsége" tompítására alkalmazott ellenszer sosem válna be, hiszen akárhányszor próbáltak már ekképpen átvészelni egy rohamot, nem maradt abba a reszketés, sőt. Tae sokkal inkább csak bezártabbnak érezte magát miatta. Másszóval, ha hagyta volna Jiminnek kikotyogni az igazat, az jött volna le belőle a kisebbnek, hogy csúnyán kihasználta a segítőkészségét azért, hogy a maga javára fordítsa azt, mivelhogy nagyon ritka volt, ha Guk önszántából karolta át, ami felettébb rosszul esett az idősebbnek, tekintve, hogy ő folyton mindenkit ölelget.
Ő sem tudta pontosan, miért használta ki a helyzetet. Talán azzal tudná magyarázni, hogy csak hajtotta a kíváncsiság milyen lehet az ő karjaiban lenni közben, de végül is ráfizetett azzal, amit kézfeje bőrével művelt Jeongguk. Arra egyáltalán nem számított abban a pillanatban és nem is gondolta, hogy tenne ilyesmit valaha is, csakhogy csillapítsa a fóbiáját.
Aztán meg ugye plusz a ráadás, hogy elképzelni sem tudta volna, mit gondolnak a többiek arról, amit közölt velük az előbb ártatlan íriszekkel Kook. Odáig világos, hogy felettébb mulatságosnak találták, de továbbá? Jeonggukon kívül szinte mindegyik pontosan tudta mekkora marhaság volt erre kérni a maknaet aznap, és ezért is tartott annyira a gondolattól, hogy mi van, ha valamelyikük tovább bonyolítja egy kicsivel? Mi van, ha egyik nap közömbös ábrázattal kérdőre vonja valamelyikőjük, hogy miért tette? Hogyan, és mégis mit válaszolna?
- Semmin sem nevetnek! Vagyis, izé. . . - kezdett bele úgy mint, aki magyarázatot adni kész, de persze gyorsan lefulladt mikor rájött, hogy jelen esetben nem lenne elég egy tudod-hogy szimplán-a-semmin-is-órákig-tudnak-röhögni mondat, így még mindig lefogva Jimin száját kapott rövidzárlatot az agya, mikor hirtelen leparkolt az autó, s Taemáris áldását adta vagy ezerszer az égnek. - Jé, megérkeztünk! - lepődött meg a lehető leghamisabb módon, s elengedve a fogvatartottját, rántotta is sebesen magával ki az ajtón azt, hogy még véletlenül se legyen lehetősége szóra nyitni a csiripelőjét a legfiatalabb közelében.
Habár Kookot bántotta, hogy lezáratlan maradt a téma, de gondolta majd valamikor kifaggatja Jimint, hogy mit akart megfogalmazni a kocsiban. Úgy vélte, most bölcsebb dolog az edzésnek szentelnie az energiáját és végül nem is akarta, hogy egy ilyen apróság miatt vesszen el a pontossága próba közben.
