Én csak utazni akartam, megnézni ezt a csodálatos országot és tanulni a nyelvet. Minden olyan jól indult, a szüleim kifizették a repülőjegyemet, a szállást és még egy helyi idegenvezetőt is, aki tíz napig kísérgetett.
És mi lett belőle? Félelem és r...
A szemem kétszeresére tágult, amikor megláttam a férfit, aki velem szemben állt.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Arca angyali volt, húzott, mégis kerekded szemekkel, amik feketén csillogtak, ahogy végigmért engem. Álla vonala férfiasan éles volt, mégis kisgyermeki pufisággal az orcáján. Szája hívogatóan húsos volt. Magasabb volt nálam, de Myungnál vagy a mögötte álló férfinél is. Kiállása magabiztos és kemény, tiszteletet parancsoló volt.
Felém nyújtotta a kezét. Ujjai hosszúak voltak, kézfeje enyhén eres, ami arra engedett következtetni, hogy a lenge zakó alatt izmos test bujkál. Nyeltem egyet és felnéztem Myung-ra. Bólintott egyet, ezért visszavezettem a tekintetemet az idegen férfira és én is kinyújtottam a kezemet, hogy meg tudja fogni. Óvatosan vette a kézfejemet a tenyerébe, aztán kicsit megemelte és oldalra húzta, jelezve, hogy forduljak meg. Eleget tettem a kérésnek, lassan körbe forogtam előtte, hogy szemügyre tudjon venni. Visszafordultam felé, de nem néztem rá. Myung megtanított, hogy ha ilyen közel vagyok egy férfihoz, nem szabad a szemébe néznem, kivéve, ha utasítanak rá. Helyette a nyakát és a kulcscsontját szemléltem. A bőre fehér volt és elég puhának tűnt, mégis valami keménység volt benne, ami azt súgta az agyamnak, hogy azonnal érezzem az ajkaimmal, szívjam meg és lássuk, mennyi gyötrődéstől lesz lila folt azon a vékony bőrfelületen.
- Hm - Hümmögött egyet, mire a nyakán az izmok kissé megfeszültek.
Hangja mély volt és sima. Nem olyan rekedtes, mint Myungnak. Simogatta a fülemet, ahogy eljutott a hallójáratomig.
- Te tanítottad? - Kérdezte, valószínűleg eddigi fogva tartóm felé a kérdést.
- Igen, uram - Myung hangja most más volt. Nem az az eszelős, parancsoló orgánum, hanem a kisgyereké, akit megismertem a piacon anno, még majdnem 3 éve.
Ez arra engedett következtetni, hogy ez a valaki, aki előttem állt, nagyobb személyiség, mint az én börtönőröm.
Az idegen nem szólt továbbá semmit, csak sóhajtott egy aprót. Nem jóleső sóhaj volt, hanem amolyan vádló fújtatáshoz hasonlított.
- Mindent megtesz, uram - Folytatta Myung. - Tisztelettudó és engedelmes lány. Nem siránkozik és nem nyavalyog csak engedelmeskedik.
Komolyan, Myung? Marketing szöveget írtál rám? Eladsz? Egyáltalán hogy talált rám ez a valaki, amikor több, mint két éve ki sem jöttem a szobából, Myung lefotózott és feltett a netre hirdetésként, mint "eladó, használt játékbaba"?
Nyeltem egyet, hogy ne látszódjon az arcomon sem az ijedtség, hogy új helyre megyek, sem pedig a harag Myung iránt, amit éreztem, sem pedig a megbántottság, amit szintén ő váltott ki.
Mielőtt Myung folytatta volta a kampányszöveget, az ismeretlen egyetlen karlendítéssel elhallgattatta. Tekintélye, az van. Még a kemény és erőszakos Myung is visszahúzódott a jelenlétében, aminek a gondolatára gúnyos mosoly jelent volna meg az arcomon, ha nem fogom vissza.
- Nincs holmija? - Kérdezte az idegen.
Hangja szabályosan libabőröket varázsolt a karomra. Hogy lehet ennyire selymes valami? Vagy csak Myung reszelős és eszelős hangja után tűnik csak ilyennek?
- Nincs, csak ami rajta van - Felelte az eddigi tulajom. - Sokkal jobban érzi magát ruha nélkül, ha tudja, mire gondolok - Hallható volt a hangján a féloldalas mosoly, amit megengedett magának.
Te érezted jobban magad tőle, seggfej! Anyám, kezd visszajönni a régi én.. nem, nem nem! Nem akarok több verést és erőszakot! Igen, jobb volt ruha nélkül!
- Megyünk! - Jelentette ki a férfi.
A hátamra tette a kezét és aprót taszított rajtam, jelezve, hogy induljak meg. Most komolyan elmegyünk innen? Megvett? Ennyi volt?
Apró léptekkel közelítettem meg a kijáratot. A belsőm szabályosan reszketett a tudatra, hogy kilépek a világba. Elhagytam a szobát és egy másikba leszek bezárva? Kisebb, nagyobb, takaros vagy lepukkant? Mi a terve velem? Ő is tovább ad és szexrabszolgaként fogom leélni az életem? Bár, amióta itt voltam, betöltöttem a tizenkilencet, már legálisan vállalhatnék munkát kupiban, hogy aztán tejeljenek az új birtoklómnak. Az mégiscsak jövedelmezőbb, folyamatosan kapni a pénzt, mint egyszerre sokat... Jézus, mikre gondolok már!? Eladnám saját magam és még meg is győzöm magam, hogy jobb, ha életem végéig minden nap mással szexelek, csak az új férfinek jövedelmezőbb legyek? Tényleg megőrültem!
