28.fejezet

2K 105 4
                                    

-Tudod mit?-csattantam fel dühösen. Ez volt Kollal a második éjszakánk és őszintén szólva, nagyon idegesített már. Folyamatosan a hibáimat kereste és azokon jókat röhögött.- Tessék.-vettem le a gyűrűmet. Majd elé dobtam.
- Most mit művelsz?-vonta fel a szemöldökét.
- Folyamatosan csak bántasz a hülye megjegyzéseiddel.-téptem le a lábairól a bilincset.-Hogy mennyire jó lenne, ha már halott lennék.-szabadítottam ki a kezeit. Majd miután levettem róla az összes láncot, széttártam a karjaimat.- Ölj meg.-kértem. Kol szinte azonnal mögöttem termet és a nyakamhoz emelte a száját, de még sem tette meg. Éreztem rajta, ahogy dacol az érzéseivel. Egyszer csak felsuhant a földszintre.
Szinte automatikusan rohantam utána és elégedetten pillantottam meg Kolt, aki miután feltépte a hűtőt rögtön két vértasak felé nyúlt. Miután már a másodikat is kiitta felém fordult.
- Te...te most visszakapcso...?-Kol tett felém egy lépést, hogy ha lehetséges még közelebb legyen hozzám, majd mindkét kezét a derekamra tette, ahogy finom közelebb húzott magához és megcsókolt. A nyaka köré fontam a karom, ő pedig ezt követve végigfutatta mutatóujját a gerincemen.
- Reméltem, hogy visszahozol.-ölelt magához, majd belepuszilt a hajamba.
- Reméltem, hogy visszatudlak hozni.-csókoltam meg.
- Khm.-köszörülte meg mögöttünk Klaus a torkát, az ajtóban pedig Hayley is megjelent.- Kol beszélni akarok veled.- a barátom, nagy nehezen, de követte a hibridet.
- Szóval visszahoztad.-állapította meg elégedetten Hayley. Amire egyszerűen muszáj volt elmosolyodnom.

Stay with me-Kol Mikaelson fanfictionWhere stories live. Discover now