Gotham Sötét Oldala

Batman

Csak egy voltam az átlagos gotham-i teenagerek közül. Soha nem hittem volna, hogy egy hős ekkora nyomást tud gyakorolni az életemre. Batman lett a példaképe, még egyszer segítettem is neki amikor a Kétarc ellen harcolt. De Batman már eltűnt és senki sem tudja, hogy hová. Nem volt pénzem, sem szuper erőm, de volt akaraterőm és tehetségem ahoz, hogy ne adjam fel. Szóval kezembe vettem az ügyet és nem hagytam, hogy a bűn elárassza az utcákat. Megvartam magamnak a saját batman ruhámat és elkezdtem a bűnözők elleni harcot. Nem volt egyszerű, sőt nehéz volt. De tudtam, hogy nem adhatom fel. Elkezdtem erős, rugalmas, kényelmes és viszonylag nagy védelmét nyújtó anyagot szerezni. Nem találtam ilyet, de hajtott előre az adrenalin. Gyerekkoromban kalandvágyó voltam és tudtam, hogy ez lehet életem legnagyobb kalandja.

Egy nap a netet böngészve egy ablak jelent meg a monitoron. Egy cmd ablak volt amiben egy szöveg állt: Én segíthetek neked. Gyere a Gotham-i parkba ma este 10-re. Kicsit megijedtem mert féltem, hogy ha valaki vagy valakik tudják a titkomat akkor abból nagy baj is lehet. De elmentem a parkba, hogy találkozzak az ismeretlen alakkal. A kis patak feletti hídon álltam amikor egy idős férfi mellém állt:
-Elnézést, de nem látott erre egy embert?
Én csak a patak vizér figyeltem:
-Nem, sajnálom.
-Akkor csendben beszélgethetünk.
Én a férfira néztem és akkor leesett, hogy ő az akit keresek.
A férfi kezet nyújtott és bemutatkozott:
-Lucius Fox vagyok. Láttam keres valamit amiben talán tudok segíteni.
Nem tudtam mit tegyek. Egyszerre láttam meg a remény és félelem sugarát. Szóhoz sem jutottam. Soha nem hittem volna, hogy egyszer Mr. Fox akar majd nekem segíteni:
-Mr. Fox nagyon örülök, hogy megismerhetem.
-Szólítson csak Lucius-nak. Szóval indulhatunk?
Meredten néztem rá és csak annyit tudtam mondani, hogy:
-Persze.
-Remek! Az én kocsimmal megyünk.

Lucius elvitt valami elhagyatott építkezésre ahol beszáltunk egy konténerbe. A konténer egy álcázott lift volt ami levitt egy nagy, kivilágított helyre. Lucius megállt és mondta:
-Szóval egy könnyű, erős és szellős ruhát keres? Azt hiszem itt van egy.
A földből egy tartály emelkedett ki amiben egy ruha volt. Batman ruha, de egy könnyebb és rejtelmesebb. Az arcból semmi nem látszott ki, a mellkasára pedig egy hatalmas vörös denevér volt festve.
-Mit szól hozzá? Tetszik?
A szám tátva maradt:
-Hogyne tetszene? És ez az enyém?
-Ez egy prototípus, de ki próbálhatja.
Nem is kellett több, nem haboztam. Egyből felpróbáltam a ruhát és nagyon kényelmes volt. Ugyan úgy tudtam mozogni mintha nem is lenne rajtam semmi. De az este nem volt annyira boldog. Nem sokkal a ruha és a kiegészítők kipróbálása után egy telefont kaptam:
-Üdv Mr. Jonest keresem.
-Üdv én vagyok az. Mit szerene?
-Sajnálattal közlöm, hogy a bátja elhunyt. Meggyilkolták.
Elakadt a lélegzetem, nem tudtam mitévő legyek. Csak leraktam a telefont és a helyszínre siettem. Az új ruhámmal és a kampóvetővel gyorsan odaértem. Nem volt ott senki csak két rendőr akiket lehalgattam. A következő párbeszéd hangzott el:
-Tudni ki tette?
-Nem. De a szemtanúk láttak valakit a régi gyár felé rohanni.
-Már úton vannak az emberei?
-Persze főnök.
-Rendben. Ameddig nem kapjuk el addig egy szót sem arról, hogy a fickó még nincs őrizetben.

Csak hallgattam. Nem tudtam, hogy reagáljak. De tudtam, hogy nem hagyhatom el szökni. Elmentem oda ahol a rendőrök feltételezik, hogy bujkál. Nem tévedtek. A gotham-i Halfeldolgozóban volt a gyilkos. Csak ott üldögélt és tisztogatta a fegyverét. Nem haboztam. Beugrottam elé és ő rámnézett.
-Hello - mondtam - tudod ki vagyok?
A fickó ijedt hangon válaszolt:
-N...N....N.... Nem.
Én ránéztem majd a nyakánál fogva felemeltem:
-Én vagyok a végzeted. Szóval, hogy volt az a gyilkosság? Miért ölted meg a bátyámat?
-Én sajnálom. Nem akartam, hogy gyilkosság legyen belőle.
El kezdtem az ablak fele vinni:
-Nem érdekelnek a kifogások. Mond csak félsz tőlem?
A férfi a szemembe nézett:
-Igen.
-Akkor ezen változtatunk - majd fogtam és kidobtam az ablakon. Meghalt. De ezt akartam.  Megesküdtem, hogy nem tántorodok meg a gyilkosság elöl.