Cassie csak egy lány volt. Pár hét volt az egyetem kezdetéig de neki még mindig nem volt munkája amiből a tandíjat fizethetné. Elhagyta szülővárosát és egyedül volt egy nagy városban amit nem ismert . A pénze fogyóban volt, sürgősen munkát kellett t...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Reggel fejfájással ébredtem így első utam a bőröndömhöz vezetett ahol szerencsére találtam fájdalom csillapítót, bevettem két szemet egy kis vízzel majd kimentem. Shawn a nappaliban ült a kanapén, telefonját forgatta a kezében miközben rám nézett.
- Jó reggelt.- mondta halkan.
- Lehetne jobb is.- morogtam.
- Baj van?- állt fel.
- Fáj a fejem.
- Van nálam gyógyszer, hozzak?
- Nálam is van és már vettem be csak kell egy kis idő míg hat. De köszönöm. Te jól vagy?- sétáltam közelebb hozzá.
- Nehezen tudtam elaludni és korán is keltem szóval nem igazán.- sóhajtott.
- Értem.
- Nash feltette a netre a tegnap esti videót. Gondoltam felhívom, hogy leordítsam a fejét, hogy valakin levezethessem a dühömet de a szemét nem elérhető.
- Azért vagy dühös mert feltette a videót?
- Nem.- rázta fejét. - Az baromira nem érdekel.- mondta váll rándítva.
- Akkor Justin miatt?- kérdeztem halkan.
- Amiatt hogy nem érzel irántam semmit. Én nem értem. Jó nem állítom, hogy egy Adonisz vagyok, vagy hogy én vagyok a világ legjobb pasija vagy ilyesmi de most komolyan, olyan rossz arc vagyok?
- Dehogy, te igenis fantasztikus fiú vagy.- álltam meg előtte.
- Akkor miért nem érdekellek?
- Egy szóval sem állítottam, hogy nem érdekelsz Shawn, csak te túlságosan is túl gondoltad ezt a dolgot, az egészet. Többek között a telefonhívást is.
- Azt mondtad neki, hogy hiányzik neked.
- Mert így is van. Justin évekig az egyik legjobb barátom volt és imádtuk egymást, és három évig jártunk, szerettük egymást, jó időszak volt és kicsit hiányzik de vissza nem mennék hozzá.
- Tényleg?
- Igen. Ő nagyon hosszú ideig az életem része volt, mindig mellettem volt így még ha nem is jártunk volna is hiányozna. Volt egy kapcsolat közöttünk ami mondhatni elég hirtelen szakadt meg, így azt hiszem természetes hogy hiányzik.- mondtam majd hajamba túrtam. - Különben neked is mondtam már, hogy hiányoztál.- mondtam mire leült és rám pillantott.
- Csak mert magányos voltál.
- Csak mert megkedveltelek és igen, egyedül éreztem magam de nem a barátnőimet hiányoltam hanem téged.
- Össze vagyok zavarodva.
- Miért?- ültem le mellé.
- Mert sosem tudom mit mondhatok, mit csinálhatok amivel nem taszítalak el magamtól. Nem tudom mire gondolsz és ez kiborító. Egyik pillanatban még megölelsz és megpuszilsz majd a következő percben képes vagy olyan hidegen és semlegesen viselkedni, hogy teljesen elbizonytalanodom.
