Miss You |Befejezett|

13.Fejezet

Hirtelen csapott meg az a jellegzetes illat ami annyira imàdtam.
-Sohasem hagynálak magadra Manóm. -súgta a fülembe.
-Szeretlek. -motyogtam a vállába.
Hosszan kifujta a levegőt majd válaszolt.
-Én is szeretlek. -mondta és szorosabban tartott.
Halkan dúdolni kezdett majd éreztem,hogy az álomvilág magával ránt.
Egy sikátorban vagyok.
Kettő ember verekszik előttem.
Lassan közeledni kezdek feléjük.
Blake és Jacob volt az.
-BLAKE, JACOB! TI MI A JÓ ÉDES KURVA ANYÁMAT CSINÁLTOK? -kiabáltam nekik.
-Te meg ki van? -kérdezték egyszerre.
-M...mi?! Nem tudjátok,hogy ki vagyok? -lábadt könnybe a szemem.
-Nem. Most meg tünjél el inenn de nagyon gyorsan. -hadarta Blake.
-Te nem ilyen voltál! -mondtam neki.
-Nem is ismersz -nevetett fel és közeledni kezdett felém.
-De én ismertlek kicsi korunk óta legjobb barátok vagyunk. -sírtam el magam.
-Nem! -jelentette ki határozottan majd felemelt és eldobott.
Izadtan ébredtem.
Jacob békésen szuszogott mellettem.
Szorosan hozzábujtam.
-Mi a baj Manóm? -kérdezte rekedtes hangon.
-Semmi csak rosszat álmodtam.
-Shh nincs semmi baj. -simogadta a hátamat.
-Hány óra van? -kérdezte.
-Nem tudom. -mondtam. Erre ő a nadrágjába nyúlt a telefonjáért.
-Hmm....reggel 8 óra van.
-Csak?-dörzsöltem meg a szemem
-Igen manóm!-húzott még közelebb magához
Valahogy kibujtam kezei közül,elég nehéz volt mert nem akart elengedni.
Gyors kikaptam a legközelebbi ruhadarabot ami egy sima magas derekú világoskék farmer,és egy "Forever" feliratú virágos haspolló volt.Kibújtam ruhámból.
-Mit nézel?-vontam kérdőre
-Én?-kapta el szemeit testemről
-Igen!Láttam hogy engem bámultál te perverz!-röhögtem
-De de ez nem igaz csak a ruhád néztem!
-Te nem tudsz hazudni,milyen ruhámat nézted ha egy száll melltartóban és bugyiban állok?!
-Jó ebből már nem tudom kimagyarázni magam!-húzta fejére a párnát
Még röhögtünk egy sort majd felvettem a ruhám.Lementünk reggelizni,majd vissza a szobába.
-Mit csináljunk ma?-vetette fel a kérdést Jacob