Féltékeny és Különböző

Prológus

Senki sem jött el.

Cara - nak zavar támadt az időgéppel, amit nem sürgethettem. Ann szüleivel vakációzni ment. Egyedül meredtem a laptopom elé, és bámultam a DVD tokot. Megfogtam, és elhajítottam. Fejemet a párnámba nyomtam, majd zenét hallgattam.
Belemélyedve a zenébe, énekelve táncolva, észre sem vettem, hogy az öcsém, negyedórája engem néz.

- A frászt hoztad rám! - ordítottam rá.

- Istenkém nehogy megijedj itt nekem. - morogta az orra alatt. - Anyáék elmentek valahova egy órára, csak szólok. Cara és Ann? Nem jönnek?

- Időgép és vakáció. Egyedül maradtam.

- Mit néztetek volna? - fel lebegtettem a DVD tokot.

- Milyen? - kérdezte.

- Annék szeretik. - válaszoltam unottan. - Azért megnézem. Hátha tud valamit.

- Gyere le. Úgysincs jobb dolgom. - elmosolyodtam. Felkaptam a lemezt, és lementünk a lépcsőn, majd beraktam a DVD lejátszóba a filmet. Hátradobtam magamat a kanapéra, majd Dash - re néztem. Ő pedig rám. A gyönyörű kék szemeivel belemeredt a sötétlilás szemeimbe.

- Szerintem ez valami rettentő unalmas film volt. - szólt fel Dash.

- Igen, de Annek egy szót se! - mondtam, majd felnevettünk. Mikor a DVD tokot a lejátszó felé helyeztem, ismét Dash - re néztem. Elmosolyodtam, majd visszaültem mellé.

- Örülök hogy nem jöttek. - furán néztem rá.

- Hogyan?

- Annyit vagy velük, hogy többet látlak elmenni, mint itthon maradni!

- Ha tizenhárom leszel, megtudod te is. - nem szólt semmit. Csendesen ült mellettem. Lehunytam a szemeimet, és az ölébe feküdtem.

- Akkor, élvezd ki hogy veled vagyok.

Azután, elaludtam az ölében. Kezei az arcomon voltak. És őszintén mosolyogtam. Az a nap, megmutatta, hogy rá, örökké számithatok. Hogy ő itt lesz. Velem. Mikor más nem. És ezért szerettem belé. Mert ő törődött velem. Úgy mint senki más.

A/N: Nem, ma nincs Virry story, múlt héten kettű is volt! Ez az első fanfiction - om a fanfiction.net - en, ami befutott 2,6K olvasással. Elhoztam nektek az átfordított verzióját, kihagyott jelenetekkel.