Emlékképek

7. - Másnaposok szerencséje

A kék és rózsaszín fények betáncolták az egész helyet a táncolókkal együtt (szóvicc!).

- Kezdésnek lehajtunk pár felest! - jelentette ki Jasmin, Caprice egyik barátnője.
- Utána jöhet pár tequila! - ujjongott Kathrine.

Elindultunk a bárpult felé.

A pultos srác azonnal hozzánk sietett amit a többi vendég nem hagyott szó nélkül.
Az egyik pasas elég szépen elküldte az édes anyja hátsófertájába.

Caprice elküldött minket Kathrinenel egy boxot foglalni amíg ők, Jassel meghozzák a piát.

Kattel pont találtunk egy olyan boxot amit éppen elhagytak közel a táncparketthez és a bárpulthoz így azt el is foglaltuk.

Míg a lányokra vártunk beszélgetni kezdtünk.

- Mond csak Kat. Mivel foglalkozol?
- Igazából én még tanulok. Közgazdaságtan...
- Az jó.
- Igazából nagyon uncsi. - nevetett fel. - De sikeres leszek vele. És ez a legfontosabb.

Eközben a lányok megérkeztek a piával... Helyesbítek piákkal... És Jas kiosztotta az első kört.

- A szinglikre! - kiáltotta Caprice.
- A szinglikre!

Egyszerre lehajtottuk az első felest, aztán a másodikat, majd a harmadikat, és a negyediket is.

Aztán táncoltunk, ittunk valamilyen "Sex on the beach" nevű koktélt aztán tequilát és aztán képszakadás.

A következő amire emlékszem, hogy leléptem a buliról, de nem jutottam messze.

Kinyitottam a szemem, de mindent ellepett a sötétség.

Megpróbáltam felülni, de ekkor éles fájdalom nyílalt a fejembe.

Aztán megcsapta az orromat egy borzalmas, orrfacsaró bűz.

A pulzusom az egekbe ugrott mikor belém csapott a felismerés miszerint fogalmam sincs hol vagyok.

Szerencsére a táskám mellettem volt ezért elővettem de már csak 1%-on voltam.

De mielőtt még kikapcsolt láttam, hogy egy csomó nem fogadott hívásom és SMS-em volt.

Sóhajtottam egyet, tapogatózni kezdtem.

Valami műanyag szerű doboz szerűségben voltam.

Szuper...

Kezeimmel a doboz tetejét kezdtem tolni, ami sikeresen kinyílt.
Vártam pár percet míg kitisztul a látásom aztán
kimásztam a dobozból, és azt próbáltam kitalálni hol vagyok.

Egy sikátorban voltam... Egy kukában...

Ez megmagyarázza a bűzt.

A táskámat a vállamra kapva elindultam volna az út felé, de ingadozni kezdtem.

Mi a...?

Letört a sarkam. Szuper...

Levettem a cipőim és a kukához basztam.

Az utcán senki nem figyelt fel rám. Senkit nem érdekelt egy szerencsétlen, szakadt lány.

Ahogy elhaladtam egy üzlet előtt megláttam, hogy nézek ki.

A hajam csapzott és kócos volt, az arcom sebes és retkes.
A felsőm szakadt volt a hónaljamnál lévő varrásnál és a fehér nadrágom pedig tele volt foltokkal és térdeinél kiszakadt.

A sírás kerülgetett. Nem tudtam mit csináljak. Nem tudtam hol vagyok. Azt meg végképp nem tudtam, hogy jutok haza.

Danica King! Ahelyett, hogy itt siránkozol találd meg a hazavezető utat, menj haza, vegyél be egy hadseregnek elég fejfájás csillapítót, fürödj le és reggelizz egy nagyot!

Erőt vettem magamon és elindultam egy tetszőleges irányba, míg nem egy kis kávézóhoz értem.

Bementem és megkerestem egy felszolgálót.

- Szia. Nem tudod véletlenül merre van a White Rose Street?
- Helló. Ahol a Bisztró is van? De! 3 háztömböt egyenesen aztán jobbra és a parkon átvágva 2 háztömb után balra.
- Köszönöm. - bólintottam hálásan.
- Ugyan semmiség! - legyintett mosolyogva. - Ferde este?
- El sem tudd képzelni! - nevettem el magam. - Egy kukában ébredtem!

A lány elnevette magát és kezembe nyomott egy kávés poharat.

- Tessék. Egy kicsit segíteni fog a fejfájásodon.
- De...
- Pszt! Ajándék.

Hálásan elmosolyodtam és egy utolsót intve kiléptem a kávézóból.

Elindultam arra amerre a lány mondta és menet közben a kávémat is kortyolgatni kezdtem.

A csajnak igaza van! Ez tényleg segít a fejfájás ellen.

Mikor a tömbház elé értem eluralkodott rajtam a pánik.

Istenem! Mit gondolhat most rólam Bambi...

Pár percnyi hezitálás után végre úgy döntöttem legalább a lakásom ajtajához érjek el.

Beléptem a főbejáraton és elindultam a lift irányába, de hatalmas, kézzel írott, piros betűkkel volt ráírva a "Nem működik!" mondat.

Ez nagyon nem az én napom...

Megfordultam és elindultam az ellenkező irányba a lépcső felé.

Lassan felkullogtam és közben azon agyaltam, hogy mit fogok mondani Bambinak...

Mikor az ajtó elé értem utoljára elmondtam magamban a szövegemet, amit a lépcsőn szedtem össze utána előkotortam a kulcsom és kinyitottam az ajtóm.

Bambi észre sem vette, hogy beléptem. A telefonját a kezében szorongatva járkált fel s alá, miközben újra és újra azt a központi szöveget hallgatta, amit a gyárilag a telefonszolgáltatóm állított be. "A hívott szám jelenleg nem elérhető. Kérjük, próbálja később."

Bambi idegesen a hajába túrt és a kanapéra dobta a telefonját, majd egy tized másodperc erejéig felnézett az ajtó felé. Viszont az az egy tized másodperc is bőven elég volt ahhoz, hogy arc izmai ellágyuljanak és megnyugodjon egy kicsit.
Gyönyörű szemeit az enyémekbe fúrta én pedig egyből elfelejtettem azt a kis szöveget amit még a lépcsőn írtam.

- Úgy sajnálom! Hívtalak volna, de lemerültem és...

Bambi nem törődött semmivel amit mondtam. Átszelte a nappalit és a derekamnál fogva magához rántott.

Szenvedélyes csókban forrtunk össze és Bambit még az sem érdekelte, hogy olyan szagom van, mint egy hajléktalannak.

- Mi lenne ha elmennél fürdeni én pedig addig csinálnék reggelit? - tolt el magától Bambi. - Nem azért, de nagyon büdös vagy.
- Ha te is egy kukában aludtál volna neked is ilyen szagod lenne! - vágtam rá és hozzá vágtam a táskám.
Bambi könnyedén elkapta a darabot és lerakta a pultnál lévő székre rakta.

- Egy kukában aludtál?
- Soha többé nem iszom le ennyire magam. - megráztam a fejem és a fürdőbe léptem.

ledobtam magamról az összes ruhámat és a földre dobtam őket. Beléptem a kádba és elhúztam a függönyt.

Kb. 3-szor mostam át a hajam meg a testem mikor már tisztának éreztem magam.

Magamra tekertem a törölközőm és átmentem a szobámba. Becsuktam az ajtót és kivételesen most ott öltöztem fel. Miután ezzel megvoltam kimentem Bambihoz aki a tűzhely előtt szenvedett.

Az érkezésemre felkapta a fejét és felmutatta a tepsit.

- Tudom, hogy jól átsütve szereted. - mosolygott.
- A rántottát? - nevettem el magam. - Ne rendeljünk inkább kínait?
- Remek ötlet. - nevette el magát Bambi és ránézett a főztjére. - Ezt pedig odaadom Démonnak.

Ráhagytam a dolgot és felhívtam a kedvenc kínaisunkat.