Texting (HUN)

12. Fejezet

[[MAGGIE]]

Én: most meghaltál vagy mizu van

Én: három napja nem válaszolsz

Én: Most vagy visszaírsz, vagy pöcsnek foglak beírni

Én: várok...........................

Haragszik rám? Csináltam valami rosszat? Ez a két mondat jár a fejemben újra és újra megállás nélkül.

Hiányzik, hogy minden nap beszéljünk, hiányzik a reggeli köszönése, még a szar faviccei is iszonyatosan hiányoznak.

Én: jó, hivatalosan is pöcs vagy.

Én: .......... Utolsó esély??:(

Alex és én ebben a pár napban nem igazán találkoztunk, arra hivatkozott, hogy sokat kell tanulnia. Végülis nem vagyunk együtt még (megyjegyzem: még!), nem kérhetem számon, hogy találkoznunk kell.

- Szia Tim, - a telefonom a fülemhez tartottam - mi kéne?

- Szia cicabogár - mikor meghallottam a magas hangját, egyből tudtam, hogy valamit akar.

- Nem Tim, nem megyek sehova. - megforgattam a szemeim.

- Most miért Maggie, mi van veled? - sóhajtott - Nem lesz sok ember. Csak egy kis buli.

- Megint?! Miért jó ez a sok buli? - kétségbeesetten az ágyamra dőltem és megdörzsöltem a szemem. - Nem lehetne inkább aludni?

- Maggie, miért vagy ilyen? Eddig mindig jöttél egyből buliba. - szinte a szemeim előtt láttam, ahogy a csípőjére teszi Tim a kezeit és számonkérően figyeli minden mozdulatomat. Esküszöm néha úgy érzem, hogy van Timnek egy kis ferde hajlama.

A telefonom rezgett, jelezve, hogy üzenetet kaptam.

Pöcs: ha eljössz ma a buliba, akkor találkozunk és megbeszélünk mindent.

Hatszor olvastam újra. Alig hittem a szememnek, végre találkozunk.

- Megyek. - szóltam a telefonba pár perc után és meg sem várva Tim válaszát leraktam a telefont.

Én: hánykor kezdődik?

Pöcs: én már igazából itt vagyok. Dave-hez gyere.

Én: ugh.. Megint nála lesz? Akkor elég szar buli lesz megint.

Pöcs: legalább miattam gyere

- Tim, nem tudom mi a szart vegyek fel. - morogtam, miután barátomat beengedtem a bejárati ajtón.

- Basszus Maggie, vegyél fel egy nadrágot és ennyi. Sosem készülődsz ennyit, mi van veled? - hitetlenkedett Tim.

- Semmi. - sóhajtottam. Én magam sem tudom. - ez jó lesz? - unottan felmutattam egy fekete alul csipkés miniruhát. Tim a hüvelykujját felfele mutatva jelezte tetszését.

Miután nagy nehezen elkészültem az ágymra dőltem és sóhajtottam. Kéne mennem vagy nem?

Én: annyira nincs kedvem menni

Pöcs: mags, gyere, nem fogod megbánni.

Pöcs: ....... Legalábbis remélem.

Tim és én beültünk a kocsiba, majd Dave háza felé vettük az irányt.

Én: 5 perc

Sosem izgultam még ennyire. Lányos zavaromban a hajamat birizgáltam, amit Tim is szóvá tett. Valamiért eszméletlenül ideges vagyok a buli miatt.

Pöcs: Maggie, bármit is fogsz gondolni, csak tudd, hogy az érzéseim nagyon komolyak és legalább majd hallgass végig

Pöcs: nagyon kedvellek Maggie