Smart ass H.S. /Hun./ Bef.

Smart ass 42

Jó olvasást! 

Hétfő reggel,deres téli hajnali órákban gyomoridegre felriadni nem valami kellemes érzés. A kevésbé várva várt vizsgák a mai naptól elkezdődtek egészen a hét végéig amire mindhiába készültem gőzerővel,nem éreztem magam teljesen késznek ezekre a tesztekre. Ez volt az egyik indok amiért izgulnom kellett. Nem fogok csalódást okozni ha azt mondom a másik ok az Harry. Amióta azt mondta,hogy szeret azóta nem hallottam róla. Én sem és ő sem kezdeményezett,mintha megszűntünk volna létezni egymásnak,csupán egymás szívében,memóriájában léteztünk. Egyszerűen képtelen voltam neki elhinni a 'szeretlek' szót az ő szájából,nem bírtam vele maradni,nem bírtam a szorító ölelését így pillanatok alatt felpattantam és szaladtam el újra előle nem foglalkozva a folyamatos bocsánatkérésével amit szüntelenül kiáltott utánam egészen addig míg a látóköréből sikeresen kikerültem. Viszont ma képtelen voltam találkozni vele ugyan is a könyvtárat nekünk kellett intéznünk,vezetnünk míg Maura kórházban van. Természetesen nagyon fájt a megtörhetetlen elutasításom,de a közelsége talán jobban nyomasztott. A mély gondolataimból a párnám alatti telefonom csipogása,rezgése szakított ki mire összeráncolt szemöldökkel húztam a szemeim elé a világító készüléket ám amikor megláttam a feladót abban a pillanatban a szívem a nyakamba kezdett gyorsan dobogni olyan hangosan,hogy nem csodálkoznék ha a másik szobában lévő Ashley meghallotta volna.

'Harry üzenete: Tudom,hogy ügyes leszel,ne aggódj a vizsgák miatt. x'

Titkon,de nagyon jól esett a biztatása azok ellenére amik történt velünk az elmúlt időben. A tudat,hogy talán még is fontos vagyok neki,gondol rám egyszerűen rengeteg erőt adott a mai naphoz,még ha tudtam ennek ellenére remekelnem kell ha az életemben el szeretnék érni valamit. Egészen múlthétig majdnem biztos voltam abban,mi egymásnak lettünk teremtve,akkoriban úgy tűnt,mintha nem létezne semmi ami az utunkba állhat,hát pedig de. Még sem bántam meg azt amit Nadineval tettem,jóval inkább könnyített a feldúlt lelkemen. Az erőszakot erősen elítélem,de néha tényleg jól esik ha megtépheted annak az ócska ribancnak a haját akit őszintén,tiszta szívedből utálsz,legfőképpen ha folyton ad rá okot. Amit tett bőven túl lőtt minden létező gátláson,még is Harry makacs elutasítása volt a legrosszabb az egészben,legalább ha nem bennem,akkor Louis-ban kellett volna bíznia figyelembe véve,hogy ők évek óta ismerik egymást.

'Olivia üzenete: Köszönöm. Sok sikert H.'

Pötyögtem be az izgalomtól remegő ujjakkal a szavakat miközben hátra vetettem magam a puha ágyamra és húztam magamhoz a bizonyos szürke pólóját aminek az illata már nem volt az övé,sokkal inkább az enyém amit igazán bánok. Ha ez a textil nem maradt volna meg nekem akkor nem tudom mi lenne velem... Egy minimális darab ezáltal itt maradt belőle amikor ő valószínűleg a pokolra kívánhatott engem hosszan tartó haragjával. A kép nem bírt össze állni. Az igazság kiderült,de mintha semmin sem változtatott volna. Talán ha akkor nem szaladok el,akkor most kevésbé lenne ilyen amilyen a kapcsolatunk.

-Mmmh...-Fúrtam tehetetlenül a fejem az ismerős anyagba fáradtan morogva egészen addig míg az Ő arca meg nem jelent a behunyt szemeim előtt ami némán kergetett az őrületbe hosszú napok óta. Fújtatva feltápászkodva vágtattam át a szobámon egyenesen a fehér,kicsiny fürdőmig ahol megcsapott a kellemetlen hideg levegő köszönhetően a nyitva hagyott ablaknak ami mögött a téli kinézetű erdő húzódott a végtelenségig nyúlva. Olyan gyorsan amennyire képes voltam végeztem el percek alatt a fürdői teendőket majd a szekrényem elé lépve húztam magamra az egyik elegáns egybe részes ruhámat ami kiemelte a csípőmet talán egy kicsit jobban a kelleténél,de nem foglalkoztam olyan sokáig ezzel. Miután iparkodva magamra kentem a megszokott natúr sminkemet szaladtam le a lányokhoz a nappaliba ahová kevésbé kellemes emlékek húznak vissza. Mint például amikor felborította az asztalt és dobott a kanapéra nem foglalkozva a sikolyaimmal... Ezekre a dolgokra valószínűleg örökre emlékezni fogok. Bár,mire nem ami össze fűz vele... Az izgalomtól toporgó,csinos barátnőimre nézve tudatosult bennem nekik van akik a hátuk mögött állnak és támogatják őket mindenben még ha jelen esetben nem lehettek folyton együtt. Kissé megráztam a fejemet így sikeresen ki tudtam belőle rázni a nem kívánt gondolatokat és koncentráltam az előttem álló fontos feladatokra.