Dream

Szerelem. Vagy mi is ez?

-Mi az hogy kihasznállak?
-Csak hagyj békén! Hirtelen annyira megtetszettem neked. Haggyuk már. Csak a hírnevem tetszik.
-Vedd már észre, hogy nem! Nem is vagy híres!Senki nem tudja ki vagy!
-Oh. Hát kössz.-ezzel sarkon fordultam és otthagytam. A napom borzalmas volt. A töri tanár folyton bámult engem órán. Matekon nem értettem semmit. Szokásos... Suli után rögtön hazamentem. Amikor bekanyarodtam az utcába, ott láttam Dant.
-Mit keres ez itt?-kérdeztem magamtól. Egy gitár van a kezében. Jaj ne! Csak ezt neee!
-Szőkével álmodtam, barnával érkeztem! Egy vörös lánnyal táncoltam de mással ébredtem. Később már mást néztem, de csak rád éheztem. Napról napra így változik ó az érzésem.
Muszáj volt ezen elmosolyodnom. Annyira cukii. És csak miattam átköltötte. Azt mondta csak rád éheztem. Na, a lányos visongás jellemző.
-Ez annyira cuki volt Dan.-nem nem törhetek meg.
-Igazán? Tudod olyan őszínte volt, mint a szerelmem.-ahha persze nyálas szöveg.
-Tudod, ezzel nem veszel le a lábamról. És örülnék ha arrébb mennél, nem férek hozzá az ajtóhoz.-Dant még nem láttam ennyire csalódottnak.
-Liza kérlek hallgass meg.
-Nem!
-De, nem akarlak elveszíteni.
-Hagyj már békén.
-Azt nem tehetem.
-Mégis miért? Valaki fizetett hogy kihasználj? Hogy leégess mindenki előtt, hogy csak egy trófea vagyok?
-Kérlek! Megmagyarázom.
-Kapsz két percet. Számolom.
-Ehhez nem elég annyi idő.
-Gyere be.
Leültünk az asztalhoz.
*Dan szemszöge.*
Hát akkor kezdjünk bele a magyarázatba. Dehát, hogy mondjam el neki?
-Liza engem azért küldtek hogy...