Smart ass H.S. /Hun./ Bef.

Smart ass 23

-Oh,ennek ezek szerint meg kellett történnie...-Motyogtam az orrom alatt birizgálva a fa asztalból kiálló pár szúró tüskét ezzel próbálva elterelni a hullámzó gondolataimat.

-Várjatok csak,miről maradtam le?!-Kapta felénk a tekintetét Fizz mire megkezdődött a szabad húsz percben tartó csajos pletykázás. Jól esett a támogatásuk és a véleményük is amit szabadon megosztottak velem. Mégis,mintha Eleanor tudott volna valamit amit én nem,de inkább szó nélkül hagytam.

-A srácoknak pénteken lesz edzésük nyílt pályán,és nem is mutat az időjárás olyan hideget aznapra. El kéne jönnöd.-Mosolygott rám halványan Eleanor amikor megérkeztünk a második emeletre ahol mindkettőnknek volt az első előadása.

-Nem is tudom...

-Hé,nem azt mondtam,hogy Harryért gyere el. Hanem miattunk,értem és Fizzyért! Jól elleszünk!-Szemeiben keletkező boldog ám még is reménykedő csillogás láttán meggondolatlanul bólintottam válaszul.

-Úristen,de jó! Akkor majd beszélünk!-Öleltük egymást meg fél kézzel ezután különválva indultunk meg a hosszú folyosó két elágazó irányába. A történelem órám szinte elrepült pillanatok alatt. Idegessé tett a tudat,hogy találkoznom kell vele a történtek után ez alkalommal először. A hétfői napon szerencsére nem futottunk össze,de ez a mai napra teljesen elkerülhetetlennek tűnt. Mellette ülni egy órán keresztül,ráadásul az egész délutánt mellette tölthetem figyelembe véve,hogy munkatársak vagyunk. Morgolódva lépdeltem a francia terem felé ember csoportokat kerülgetve. A szívem egyenesen a nyakamig felugrott ahogyan megpillantottam őt. Butaságnak számított,de olyan halkan próbáltam helyet foglalni mellette ahogyan csak tudtam. Fél pillanatig egymásra néztünk. Zöld szemei megbánóan villantak rám,amit próbáltam oly annyira figyelmen kívül hagyni amennyire csak tudtam. Látva a vissza utasító reakciómat kezdett fújtatni. Szerencsémre a következő pillanatban a dékán megérkezett és kezdte meg a prédikációhoz hasonlító oktató óráját. Szinte fellélegeztem amikor végre lejárt a gyöszönes lassan döcögő 45 perc Harry vibráló kisugárzása mellett. Pillanatok alatt ugrottam fel mellőle a holmimmal együtt. Talán,azért azt vártam volna tőle,hogy azt mondja: 'próbáljuk meg helyrehozni.' Ehelyett mit kaptam? A folytonos idegesítő pásztázását amivel az agyamra ment. Az egyetemen töltött időben nem futottunk össze,ezzel megelőzve még több kellemetlenséget mindkettőnk számára. A következő óráimban azt hittem le esek a székről és alszok el. Nem gondoltam volna,hogy ennyire nem köt le a jog tanulása. Talán ha másik pályát választanék...Áh,a szüleim nem engednék. A gondolataimba merülve csatangoltam a számomra kedvessé vált könyvtár felé,annyi különbséggel,ezúttal nem sok kedvvel.

-Maura,megjöttem!-Kiáltottam miután levettem magamról a kabátomat és akasztottam fel a fogasra majd csatoltam a névtáblámat a mellem feletti részre. A hangomra az idős néni kikukucskált az egyik hosszú könyvsor mögül és intett maga felé,ezért hát mellé lépkedtem.

-Szia Kincsem!-Simított végig az arcomon szokásához híven anyáskodó mosollyal az arcán.

-Hogy vagy?-Döntöttem a hátamat óvatosan a mögöttem elhelyezkedő tölgy szekrénynek.

-Jól,jól! Harry már megérkezett,fent van az emeleten,nyomás segíteni neki!-Hessegetett két kézzel mire tehetetlenül sóhajtva lépdeltem fel a lépcső fokokon olyan lassan ahogyan csak tudtam,ezzel húzva az időt amennyire csak lehetséges volt. Amikor rám kapta a tekintetét látványosan megfeszült az egész teste. Nyomasztó érzés volt belenézni azokba a nagyra nyitott zöld szemekbe amivel szinte mesélt számomra szavak nélkül. A szám belsejét véresre rágva ültem le mellé és biccentettem kérdőn a fejemmel.

-Mi a feladatunk?-Krákogtam ezzel palástolni a pirossá vált arcomat.

-Ma jön egy csoport,ki kell válogatnunk a megrendelt könyveiket.-Mutatott hosszú ujjával a tornyosuló könyv kupacra.