~Enhypen oneshots~

💙Sunsun💙

(Sunghoon x Sunoo)

18+

sheades kérésére!🙊 Jó olvasást hozzá!🙊💙

-Sunghoon szemszöge-

Mióta debütáltunk, folyamatosan csak gyakorlunk. Tánc... ének... és így tovább, aztán jönnek a különböző videófelvételek, fotózások, fanmeetek, koncertek és utazások. Soha nincs időnk pihenni és egy kis minőségi időt eltölteni a fiúkkal. Főleg én nem lehetek Sunoo-val együtt csak a dormban, de ott is csak "barátként". Sajnos Sunoo másképp tekint rám, és nem tudom, hogyan érjem el, hogy többet érezzen irántam. Bár Niki után én vagyok a legjobb barátja, de mégis, nem bírom így tovább. Lépnem kellene, csak félek, hogy visszautasít, és undorodni fog tőlem.
-Sunghoon! - jött oda hozzám gondolataim főszereplője egy aranyos mosollyal. (Tudjátok, Sunoonak van az a tipikus édes mosolya, hát azt imádom.)
-Mondd?- fordultam egy nagy mosollyal felé.
-Lenne kedved nekem segíteni? - kérdezte.
-Attól függ, miben? - húztam perverz mosolyra az ajkaimat, mire neki leesett a dolog, és elpirulva csapott a karomra.
-Nem úgy értettem, te bolond!- védte magát. - Amúgyis barátok olyat nem tesznek. - erre gondoltam...
-Akkor mondd, miben segítsek? - kérdeztem egy nagy sóhaj után.
-Nos... tudod, nem értem az új táncot, és ha esetleg megmutatnád, hogy kell, akkor örülnék neki. - mosolyodott el aranyosan.
-Miért nem kéred meg Nikit? - kérdeztem, mert Niki eleve jobb táncos, mint én.
-Mert ez a rész a tiéddel függ össze, vagyis itt úgymond együtt táncolunk. Vagyis a te segítséged kell.- mondta.
-Jó legyen. - csak mert annyira szeretlek...
-Yeyy! Imádlak, Sunghoon! - ölelt át, ami miatt a szívem kihagyott egy ütemet. Szerintem most én lettem piros.
-Szerintem kezdjünk neki.- javasoltam, mielőtt ott lent probléma akadna. Sunoo a terem közepére sétált, míg én elindítottam a zenét. Ő neki kezdett a táncnak, én pedig csatlakoztam. Igen, ez az a rész, amikor közel vagyok hozzá, nagyon. Amint közelebb értem hozzá, megragadtam derekát, és magamhoz húztam, mire arcunk elég közel került egymáshoz. A zene folytatódott, Sunoo pedig sokkoltan nézett rám. Lenéztem ajkaira, amiket már oly régóta meg akarok ízlelni. Egyre közelebb kerültem ajkaihoz, majd rájuk tapadtam. A csók közben egyre szorosabban húztam magamhoz a fiatalabbat, de ő nem csókolt vissza. Ekkor léptek be a fiúk a terembe, mire Sunoo ellökött magától, és könnyes szemekkel nézett rám.
-Itt meg mi történt?-kérdezte Jungwon, a leader, miután leállította a zenét. Sunoo egy szót sem szólt, és kifutott. Utána akartam menni, de Jay megfogta a karom, és maradásra bírt.
-Majd én utána megyek!-kiáltotta Niki, és Sunoo után szaladt. Istenem, mit tettem...???

A szobámban fekszem, és a plafont bámulom. Sunoo reggel óta nem szól hozzám, és már este hat óra van. Úgy éreztem, hogy ezzel mindent elrontok, de nem bírtam visszafogni magam. Hirtelen valaki kopogott, mire elmormoltam egy igent, és be is lépett a "vendégem".
-Jól vagy?-ült le mellém Jungwon. Bólintottam.-Figyelj, nem tudom, mi történt közted és Sunoo között, de ezt nektek kell megbeszélni.-kezdett bele az okoskodásba a leader. Mindig ezt csinálja, de igazából mindig a jót akarja a csapatnak.
-Mindent elrontottam...-tört ki belőlem, majd az arcom a tenyerembe temettem. Jungwon pedig a hátam kezdte el simogatni.-Mi lesz, ha már nem is akar látni?
-Muszáj lesz találkoznotok, hiszen a próbákon nem tudjátok egymást elkerülni. Azt mondom, beszélj vele holnap reggel, mielőtt a fotózásra megyünk. Jó?-kérdezte, mire bólintottam.-Na, én megyek. Ha kell valami, tudod, hol találsz.-mondta, majd magamra hagyott a gondolataimmal. Holnap reggel muszáj lesz beszélnem életem szerelmével.

Másnap reggel olyan gyomorgörccsel keltem, hogy enni is alig bírtam, mert félő volt, hogy elhányom magam.
Sunoo még reggel se jött le reggelizni, ezért kézbe vettem a reggelijét, ami egy pohár tej és sütemény volt, majd elindultam a szobája felé. Niki-vel egy szobában lakik, én pedig Heeseunggal. Bekopogtam, majd az igenre beléptem. Lábammal becsuktam az ajtót, és Sunoo-ra néztem, aki magzatpózban feküdt az ágyán, és szomorúnak tűnt. Letettem a reggelijét az asztalára, majd leültem mellé.
-Sunoo...- simítottam a derekára, mire ő összerezzent, de nem mozdult.
-Beszéljünk, kérlek. - mondtam lágy hangon.
-Miről? - szipogott egy nagyot.
-A tegnapi napról. - halkultam el.
-Szerintem nincs miről beszélni.... tisztán kimutattad érzéseid! - mondta mérgesen.
-Ne haragudj, kérlek, de nem tudtam visszafogni magam. Nem tudod, te milyen érzés, ha valaki, aki iránt érzel valamit, csak barátként tekint rád... - mondtam, könnyeimet visszafogva. Sunoo ekkor felült, és rám nézett.
-Igazad van, nem tudom, milyen érzés, és nem is szeretném tudni, mert nem vagyok buzi úgy, mint te!! - mondta mérgesen. Szavai összetörték a szívemet, majd könnyeim elhomályosították a látásom. Sunoo komolyan ezt gondolja rólam? Azt hittem, tényleg barátok vagyunk, és megért majd, ha már nem szeret viszont.
-Jobb, ha nem beszélünk többet... - töröltem le könnyeimet, majd felálltam az ágyáról. Megbánást láttam a szemeiben, de nem érdekelt. Ebben a pillanatban nem. Szó nélkül hagytam el a szobáját, majd a dormot. Ki kell tisztítanom a fejem.