Az ördög parkja

2.fejezet

Penelope

Az előttem ülő férfi tényleg nem egy cirkuszi bohóc.Védtelennek ,és kiszolgáltatottnak érzem magam a közelében.Olyan mint egy zsigeri erő amit nem érinthetsz ,és nem hozhatsz a felszínre.

-Elnézést ,hogy nem értesítették.-szólal meg.Keményre vasalt öltönyét összébb húzza .-Nem szükséges ma kezdened ,de van pár elintézetlen papír amire rá fér a segítség,és egy csomag rúzs listájának átadása.-fejezi be.

Sok mindent feláldoztam ezért a munkáért.Ott hagytam a dilis pasimat ,hogy egy milliárdosnak dolgozzak.Persze hallottam rémtörténeteket is róla ,de ez nem félemlített és nem térített ki az álmomtól :a munka.
Saját magam szerint eléggé részletesen értek a rúzsokhoz.Sokan lenéznek amiatt ,hogy magas vagyok.De...emellett a férfi mellett azt érzem mintha egy centis por cicává zsugorodtam volna.

-Rendben.Köszönöm.Azt hiszem már ma kezdek is.-mondom neki.

Olyan áhítattal néz mint egy istennőt ,ki el van veszve a ködben,

-Tetszik az elkötelezettséged.-dicsér.-Ne feledd ,egy héten egyszer be kell hoznod az eladások listáját.-tájékoztat a kötelezettségeimről.

Teljesen tisztában vagyok vele ,hogy nagyon nehéz ez a munka.Eleve sem könnyű egy luxus márkánál dolgozni ,na de  a Torrestnek meg végképp.

-Rendben.Köszönöm.-kicsi félelem azért érződik a hangomból.
Nem arról vagyok híres ,hogy meghátrál ok a dolgok elől.Legfőképp ezért sem érdekelnek a megvető pillantások a magasságom miatt...vagyis...nem mindig.

Felállok ,és már suhanok is ki az ajtón mint valami megváltás kapuján.

..............................................

Mikor bevittem a munkámat Mr.Torresthez ,hívtam egy taxit ,és már indultam is haza a puha ágyamra gondolva .Felsétálok a lépcsőházban ,és megállok az ajtóm előtt ,mert kiszúrok valamit a macis lábtörlőmön.Egy boríték.

Felveszem ,és szinte kiejtem a kezemből annyira remegek.Kertelés nélkül tépem fel a védő csomagolást.Sajnos nagyon szeretem nézni a krimi filmeket ,úgyhogy a megfélemlítésből, nyert ügyük van.Kihalászom ,és elolvasom.

,,Hiányoztam?"

Olvasom a betűket.Hogy érti azt ,hogy hiányoltam?Még életemben nem kaptam ilyet.Talán valami kiskori ellenségem az?
Lehet nem is kell ezt komolyan venni .Lehet csak egy nem vicces vicc.
Oké,nem foglalkozom vele ,ha pedig jön egy újabb akkor elmegyek feljelenteni.Nem az a nő vagyok ,akivel ilyesfajta képpen szórakozni lehet.

Benyitok a lakásomba ,és azonnal indulok a szemeteshez.Egy jól mért dobással belepottyantom a rongyosra gyűrt papírt,majd fordulok is meg.

Miután lefürödtem ,felvettem a legpihepuhább köntösömet és lekuporodtam a tv elé.

Tudom ,hogy megígértem ,hogy nem agyalok ennyit ezen a fenyegetésen ,vagy inkább kérdésen ,de nem bírom ki.Valahogy nem hagyja nyugodni a biztonságomat ez a téma.

Ki tehette ide?Valahol talán bekamerázhatta a házat?

Most mint  egy félő kislány ,úgy állok fel a kanapémról.
Bemegyek a konyhába ,és mindent egy centinként végigmérek egytől egyig.Majd folytatom a ház minden zugában ,utána visszazuhanok a kanapéra kicsit nyugodtabb lélekkel.

Akkor ezek szerint még nem tette be a lakásomba a lábát.Az is lehet ,hogy egy gyerek fogadásból rakta ide,és már el is felejtette...

A gondolataimból őrületes csengetések szakítanak ki.Erőszakosan ,egymás után .Kb minden másodperc töredékben egy erőteljes csöngetés hallatszik.
Nagyon félve ,de odacsoszogom az ajtóhoz.Lassan kukucskálok ki a kileső karikán ,mikor megkönnyebbülve veszem tudomásul ,hogy a két legjobb barátnőm .

-Na ,végre!-kiált rám Talia .
Teljesen le vagyok fagyva.Egyáltalán nem számítottam ,hogy itt lesznek .

Ők a mindeneim mindenben.Amikor szomorú vagyok ,felvidítanak.Amikor vidám vagyok ,ők is vidámak.Amikor flegma vagyok ,észhez térítenek ,és hoznak egy forró csokit ,mert speciális nézeteim szerint egy forró csoki mindent meg tud oldani.

-Szia ,szivi!-ölel meg Erin akiből most is dől az energia este.Az ilyen emberekre vagyok tisztelettel ,és féltékenységgel.Hogy lehet este nem kimerülve bedőlni az ágyadba?

-Ti?-kérdezem tőlük ,miközben odacammogunk a fotelekhez.

-Csak beugrottunk.-válaszolja.-Mint mindig.-mosolyodik el.

Talia a fotel tetejére rakja fel a lábát ,a fejét lelógatva.Mindig mondom neki ,hogy túl sok vér megy a fejébe ,de ő le se toj.A másik fotelt Erin veszi kezelésbe ,de ő nem ennyire barbár módon.

Őszintén nagyon nem értem ,hogy akarják férjhez adni Taliat.Ha egy dolgot mondhatnék a vőlegényének ,az az  ,hogy meneküljön ,mert hamar kilapul,mint egy tészta .

-Na ,milyen a főnike?-szólal meg Talia.

Én azért nem beszélnék róla így.Még soha nem láttam veszélyesebb embert nála,de tartom magam.

-Hát...kemény,de kedves.-válaszolom ,mire mindketten elnevetik magukat.
-Mi olyan vicces?-kérdezem zavartan.

-Semmi.Csak...tudod egy olyan emberre azt mondod ,hogy kedves akinek a kezéhez sok vér tapad ...kicsit cinikus.-ismeri be Erin.

-Cinikus?-vág bele Talia.
Erin hajlamos olyan szavakat használni ,amiket nem tud ,hogy mit jelentenek ,és ő ad nekik jelentést.

-Egyáltalán tudod ,hogy mi az a cinikus?-kérdezem Eintől ,mire meg forgatja a szemét.-Majd átküldöm googlizással.-nevetem el magamat .

Na ,ez kellett nekem.A barátnőimmel beszélgetni a cinikus szóról ,és nevetni, de hamarosan elmondom nekik a levelet.Húzhatom halaszthatom ,de úgyis el kell mondjam.

-Hányszor mondtam lányom ,hogy ne használj ilyen szavakat ,de te nem fogadtak meg csajos .-mondja Erinnek Talia színészien alakítva.

-Ma kaptam egy levelet.-nyögöm ki a szokásosnál kicsit hangosabban a szavakat.Már nagyon ki akart nyomakodni .

Mindketten felkapják a fejüket a kijelentésemre:

-Milyen levelet?-zengik együtt.
Lehet egy semmiség ,de azért elmondom.Jobb félni, mint megijedni.

-Már kidobtam ,de az volt ráírva ,hogy ,,hiányoztam",kérdőjel.-idézem fel.
A két legjobb barátnőm aggodalmas képet vágnak.

-Micsoda?-esik le az álla Erinnek.

-Valaki baszakodik veled.-jelenti ki Talia kemény hangon.Mindig is az a védő típus volt.Ha kellett egy picsa orrot betörni ő ott termett.-Hogy kapjam el azt a kis rohadékot!

-De nyugi mindenki.-nyugtat minket Erin ,de legfőképpen Taliat .-Még nem biztos ,hogy valaki ártásból rakta oda.Lehet csak valami vicc...

-Erin,ez nem vicc.-fordul oda hozzám.-Még várjunk ,és nézzük meg ,hogy jön e több levél.Ha igen ,azonnal feljelentést teszünk.-jelenti ki eltökélten.

-Oké.-nyelek egyet .-Nem tudom ,hogy most féljek ,vagy nevessek.

-Egyenlőre ne csinálj semmit.Feküdj le ,és csináld a szokásos unalmas tevékenységeidet .Holnap azonnal hívj fel ,mikor hazaértél minket ,hogy van e valami.-magyarázza el a tervet.

-Igen,feltétlenül.-bólogat Erin.

-Húúú...nagyon félek csajok.-fújom ki a levegőt.

-Nem lesz semmi baj.-mondják együtt.

Majd odanyomulnak a kanapéra mellém ,és egy hatalmas meleg hármas ölelést csinálunk.
Könnyű mondani ,hogy ne féljek...

Sziasztok!
Itt is van.
Köszönöm aki értékelte,nagyon jól esik.
Hát...kezdenek beindulni a dolgok ,igaz?🫣🤫
Próbálom minél hamarabb hozni a kövi részt.

Puszi!❤️🫵😘🤭