Kelyhem Vagy

Vérszomj

NICOLA

Emberből és vámpírból ez idáig tudtam olvasni. Anna viszont kivétel. Lehet nagyba befolyásolja az a tény ,hogy az apja egy tündér. Fel kell vennem a kapcsolatot Izabellával minél előbb. Holnap fel is keresem tűnődöm . Nem sikerült meg tudnom amit a szemben ülő lány tud , de a boszi hamar ki fogja deríteni amit akarok.

Néz rám rettegve most biztos azt hiszi, hogy meg tudtam ki a merénylő. Mivel megtéveszt így játszok vele kicsit . Meg kell hagyni jó színész . Az viszont fel bosszant ha azt hiszi engem csak úgy át lehet verni.

-Értem már! -szólalok meg .
Majd helyet foglalok az asztalnál.
-Böngésztél bennem?-fészkelődik.
-Igen!-füllentek
Rémült arcot vág még a villa is ki esik a kezéből. Torkát köszörüli majd bele iszik vizes poharába. Mosolyognom kell milyen aranyos amikor  zavarban van.

-Holnap iskolába kell menned. Ha jók az információim nem tudtad be fejezni az érettségit. Kötelesek vagyunk ezt tejesíteni köt a szabály . Andrea a jobb kezem majd ő segít mindenbe . Hova kell menned és mikor kezdődnek az óráid. Remélem barátokat is szerzel majd.

Hírtelen megszólal a telefonom amit fel kell vennem. Csak vészesetben hív Raffele. Bocsánatot kérve ki viharzok az étterem elé.
-Gyorsan mond mit akarsz! Tudod most nem alkalmas...
-Nicola gróf nagy a baj!-hadarja.
-Olyan gyorsan beszél , hogy alig lehet érteni .
-Allessia kisasszony !
-Mi van vele? -kérdezem türelmetlenül.
-Csupa vér borítja ! Sok embert ölt meg. Félő ebből még problémája származhat. Ha a tanács ezt meg tudja..
-Értettem Raffaele ! Már is indulunk. Addig ne hagyjátok magára , ha ellenkezne akkor kábítsátok el!
-Anna most azonnal mennünk kell akadt egy kis  probléma! -mondom neki .
Mi közbe be megyek az étterem ajtaján. Intek is a pincérnek. Gyorsan ki fizetem a vacsoránkat.
Anna Nem kérdez semmit csak türelmesen vár míg ki egyenlítem a számlát. Tüstént távozunk majd be ülünk a limuzinba.

-Igazán sajnálom , hogy megzavarták az esténket. Be pótolnunk mindent ígérem .
Az út gyorsan telt. Hamar a kastély hoz értünk. Raffaele már a bejáratnál várt.
-Uram a kisasszony a hálószobájába van .
Szél sebesen rohanok fel hozzá. Ki vágom az ajtót . A szobája berendezése fel volt túrva. Fel-alá mászkál míg észre nem veszi , hogy őt figyelem.

-Te még is mi a francot műveltél? -kérdezem csodálkozva.
Valami meg változott az arcán . Kegyetlennek tűnik , mintha nem is ő lenne.
-Mi történt?-kérdezem lágyabban.
Erre sem felel csak
nevet mint aki megtébolyult.
-Ha a tanács tudomást szerez róla nagy bajba kerülhetsz, de nem csak te ha nem én és öcsénk is .Nem tanultál apánk hibájából? Tudod jól kivégezték. Ezt akarod te is? Meg akarsz halni? Mi ütött beléd , hogy mészárlásba kezdtél?

-Na ne nevettes drága Nicola! Vámpírok vagyunk bassza meg . Ragadozó faj az emberek csak táplálékok számunkra . Mi ez a szarság , hogy vért vesznek tőlük mi meg egy nyavalyás pohárból ki isszuk azt. Vegyük kézbe a dolgokat . Tudod milyen jó érzés úgy táplálkozni belőlük , hogy ki szívod belőle azt. Mit izgat  közbe meghal vagy sem . Ha kell szét szaggatom a testét vagy le tépem a fejét. Azt teszek vele amit akarok mert meg tehetem . Lenyűgöző érzés ha rettegnek tőlem vagy könyörögnek nekem .

-Nem tudod miket beszélsz! El kapott a vérszomj...
-Tudom miket beszélek! Így kéne élnünk mi vagyunk a táplálék lánc csúcsán. Felettünk nincs hatalmuk.

-Elég legyen fejezd be! Mi az oka?
-Oka nincs ! Mert így akarom.
Nem akarok szabályok szerint
élni . Ez olyan számomra mintha egy kutyát láncra vernének...hol marad a szabadsága? Na pont így érzem magam ,mint akit láncra vertek.
-Valaki megbántott?
Muszáj lesz meg tudnom mi miatt lett ilyen.
-Valaki? Mióta az eszemet tudom csak gyötör. És az a legszebb ebbe az egészbe , hogy még csak észre sem veszi.
Eddig legalább a testem érdekelte. Di mióta...?
-Mióta mi?-kérdezem kíváncsian.

-Felejtsd el! Szomjas vagyok! Gyere el velem , mint a vámpír létünk elején. Szívjuk ki a vérüket azoknak akik az utunkba kerül. Majd szeretkezzünk a csillagos ég  alatt. Én erre vágyom . Te nem?

-Drága húgom könyörögve kérlek...ez nem TE vagy . Nem tudod miket beszélsz . Aludj rá egyet . Itt maradok veled éjszakára .
-Most kezd megjönni ! Ha nem akarsz velem jönni akkor ne álld el az utam!
-Őrök! -kiáltom.
-Hogy merészeled? Tudod jól nekem van igazam és téged is csábít ez az élet ahol nem köti béklyók a kezeidet.
-Tömlöcbe vele!