15.-16. rész

114 2 2
                                    


-Geri az- sziszegtem a fogaim között.

Nem tudom, mit akar még mindig. Meddig akar még idegesíteni? Basszus, komolyan őrült ez az ember. Azért zaklat, azért teszi tönkre az életem, mert szakítottam vele. Azért nem lehetek boldog, mert nem vele vagyok az.

-Az a féreg, mit akar már megint? Felvegyem?-nézett rám Márk

-Nem tudom, de már nagyon elegem van belőle. Vedd fel, lesz ami lesz.

Márk sóhajtott egyet, majd fogadta a hívást.

- Mit akarsz?- kezdett bele köszönés nélkül Márk.

-Nektek is sziasztok, Beka és Márk.- mondta gúnyosan. De várjunk. Honnan tudja, hogy én is itt vagyok.

- Na ide figyeljetek. Elmondom mi lesz. Béka, írsz nekem szépen egy dalt.

-Dehogy írok- röhögtem bele a telefonba.

- Hát jó- sóhajtott fel.

Ezzel az emberrel mi van? Teljesen nem értem.

-Ebben az esetben viszont nehogy valamelyik barátodnak, vagy családtagodnak essen bántódása.- mondta, majd gyorsan lerakta a telefont.

Márk aggódva nézett rám.

- Márk, ez mi volt?- néztem rá megsemmisülve.- Geri ideáig elfajul?

-Nyugi, biztos csak szórakozik.

- Lehet meg kéne írnom a dalt.- sóhajtottam fel- de mi az, hogy nehogy valakinek bántódása essen? Felkeres egy bérgyilkost, vagy mi?

-Nem tudom, Beka. Legszívesebben megverném.- fújta ki a levegőt.-Nem hagyom, hogy bármi bajod essen.

-Megírom- mondtam halkan- nem akarom, hogy másnak legyen miattam baja.

-Biztos?- nézett Márk idegesen a szemembe.

-Megpróbálom. Csak nem lesz olyan nehéz.

- Beka. Én itt leszek neked. Mindig. Rám mindig számíthatsz. Basszameg, szeretlek, te lány- mondta, majd idegesen megcsókolt. Természetesen viszonoztam, de nem akartam Lilit megváratni, szóval elváltam tőle.

-Mi az?- vonta fel a szemöldökét.

-Lili már vár ránk- mondtam, majd felálltam. Gyorsan a hátamra kaptam a bepakolt táskámat, majd Márkkal lementünk Lilihez. Ő már nagyon izgatott volt, szóval gyorsan felvettük a cipőnket, majd kimentünk a házból.

Miután mindenki kiment, bezártam az ajtót, majd beszálltam Márk mellé, természetesen az anyósülésre. Bekötöttük magunkat, majd elindultunk.

-Amúgy-kezdett bele Márk- hova is menjünk?- nézett rám, mire elnevettem magamat.

Gyorsan elővettem a telefonomat, majd a térképen kerestem egy dm-et. Innen másfél óra. Lediktáltam Márknak a címet, mire felvont szemöldökkel nézett rám. Ja tényleg, Lili. Ő nem tudja, hogy elmondtam Márknak.

-Miért is megyünk oda?- kérdezte értetlenül. Elmehetne színésznek, komolyan.

-Jajj, csak be kell ugranom pár cuccért. Képzeld, vannak ilyen kis cuki állatos arcmaszkok- kezdtem bele- meg olyan krém, amitől elmúlnak a pattanásaid.

-Ahha- mondta Márk értetlenül

- Szerinted ezek nem fontosak?- emeltem fel a hangom- Min röhögsz?- ráncoltam össze homlokom, amikor láttam, hogy Márk válla rázkódik a nevetéstől.- Szerinted nem fontosak az arckrémek?! A bőröm, csak hogy tudd, nagyon száraz, és dehidratált. És nem szeretnék 50 éves koromra egy ráncos kecske lenni, szóval, ha megkérhetlek, fejezd be a röhögést, és vigyél el abba a rohadt dm-be. Érted?- kezdtem ideges lenni. Ez rajtam röhög?

Te és Én Bexi ff.Waar verhalen tot leven komen. Ontdek het nu