What if...? - A másik út

6. év - Gyilkosság?

Azon a hétvégén valamennyi mardekáros vizsgázó sikerélménnyel újságolta a hoppanálás jogosítványok megszerzésének történeteit. Még Tracey is önfeledten mesélt, pedig a lány igen közel került a bukáshoz. A vizsgáztató előtt kissé bepánikolt, ezért először nem akart neki összejönni a helyváltoztatás. Az idős boszorkány azonban jó fejnek bizonyult, és lenyugtatta. A többiek többé-kevésbé gond nélkül teljesítettek.

Április hónap utolsó napjainak egyikén a Reggeli Próféta rémisztő hírekkel szolgált az olvasók számára: újabb azkabani kitörés történt. 'Tizenöt halálfaló szökött meg a szigorúan őrzött intézetből. A minisztérium emberei már dolgoznak a kézre kerítésükön. A bűnözők veszélyesek, amennyiben látják őket, meneküljenek a helyszínről és értesítsék az aurorokat. Képek és információk a szökevényekről: Lucius Malfoy...' Az elsőként említette varázsló még aznap felkereste Harryt bagolypostán keresztül, s személyes, titkos találkozót kért „ellenségétől".

A roxmortsi hétvége után újabb – az utolsó – kviddicsmeccs várt rájuk. Ezúttal a Griffendél játszott a Hugrabug ellen. A mérkőzést az előbbi nyerte, s Harry külön műsort csinált – oroszlán fejdíszben, Ginny mezének megfelelő számú pólóban, piros-arany tűzijátékkal – barátnője tiszteletére, aki egyébként magasan a legtöbb gólt dobta az egész szezonban. A távolban egy kamera villogott, így a sebhelyes biztos lehetett benne, hogy attrakciója fennmarad az utókornak. Az évben a kviddicskupát a Hollóhát csapata nyerte, megszakítva ezzel a Mardekár eddig töretlen szériáját.

A seprűsport idényének lezárását követően az összes délutáni foglalkozást berekesztették – köztük a Nebulók Rendjét is –, hiszen két héttel később az ötöd- és hetedévesek, hárommal pedig a maradék évfolyam is év végi vizsgákat volt hivatott tenni. Ez alól kivételt a Mardekár tanulószobája képezett, ahol pont az ellenkezője történt: az élet felpörgött. Harry és Ginny ebben az időszakban kevesebb időt töltött együtt – a lány rengeteget készült a jövőjét meghatározó felmérésre.

Órák, tanulás és házának oktatása mellett a sebhelyesnek maradt szabad ideje is (amit barátai nem értettek hogyan csinálhat). Ilyenkor aktívan belevetette magát a horcrux témába, amiben már nagyon közel járt a célhoz. Tömérdek mennyiségű jegyzete volt és rengeteg kísérletet végzett a gyűrűn. Erőfeszítései pedig meghallgattattak, mikor az RBF és RAVASZ vizsgák előtti nap hajnalán megalkotta a sötét lelkek felkutatásának bűbáját. A varázslat így hangzott: Inveniendo connexum tenebris animarum, s az ige hosszával párhuzamban a hatás is komplexebb volt, mint egy átlagos ráolvasás. A gyűrűre kiszórva Harry előtt elsötétült a klubhelyiség látképe, és az elméje fehér vásznán megjelent egy fiatal alak.

Innentől kezdve egy felvételhez hasonló képsorozat vetült le előtte.

Hatodéves Tom Denem ellátogat nagybátyjához, Morfinhoz. Elveszi a férfi pálcáját, majd megöli varázstalan apját és annak szüleit. Magához veszi az azkabani ex-rabtól a gyűrűt, aztán végrehajtja a szörnyű átkot. Az értékes ékszer a bal mutatóujjára kerül. Végül a bizsu leesik és begurul a Potter lakás emeleti szobájának babaágya alá azon a napon, amelyen Harry a sebhelyét, valamint árvaságát szerezte. Tizennégy évvel később Dumbledore felemeli és háromszor megpörgeti a gyűrűt, ami tömény sötét mágiát lövell ki magából, ezzel halálra ítélve az ősz mágust. A sebhelyes magához veszi és egy egész éven keresztül magánál tartja, kísérletezik rajta...

A kereskedői állást hátrahagyó Tom Denem Albániában rálel Hollóháti Hedvig diadémjára. Angliában végez egy árulóvá vált halálfalóval, majd negyedszerre végrehajtja az átkot. A fejdísz biztos közelben marad a sötét mágushoz, s mikor az visszatér a Roxfortba állást kérni az akkori igazgatótól (Dumbly), a párta vele tart. Voldemort a hetedik emeleten belép a Szükség Szobájának egyik tárgyakkal telezsúfolt megnyilvánulásába, és egy babafejre helyezi az ezüst éket. Trelawney professzor sörösüvegek kupakjaival a kezében többször is elcsoszog a polc előtt, s egyszer, távolba révedő bogárszemeivel megbámulja a porosodó diadémot...