Baby

2

2023.05.06.

-Mi estrella kelj fel! Hasadra süt a nap. - hallom meg anyu hangját és elmosolyodom.

Apa minden egyes nap, minden egyes reggel így keltett, ugyanezekkel a szavakkal. Igaz nem 8-kor hanem hajnali 3-kor de mindegy. Magam mellé dobom a telóm amin megnéztem a pontos időt. Hirtelen felkapom a fejem és félig felülök az ágyon.

-Anya, miért keltettél fel ilyen korán? - kérdezem értetlenül, hiszen hétvége van.

Igaz hogy két műszakban vagyok de csak jövőhéten kell mennem hétvégén is. Asszem. Ugye? Megmarkolom a telefonom és rémülten megnézem a beosztást. Megkönnyebbülten sóhajtok mert valóban csak jövőhéten ilyenkor kell bemennem.

-Ne aggódj mi vida nem kell ma dolgoznod. Találkozód lesz. - közli mellékesen és elindul kifelé a szobámból.

-Állj! Mi? Hogy mim lesz nekem? - meredek rá hisztérikusan.

Talán a latin vér de biztosan van bennem némi őrült beütés.

-Találkozód. Na indulj készülődni. A biztonság kedvéért hívtam erősítést. - kacsint anya és behúzza magára az ajtót.

-A-anya! Ne, várj! Miféle erősítést?? - pattanok ki az ágyamból.

Mikor az ajtóhoz lépek az kivágódik engem kishíján orrba vágva. Viki és Niki állnak előttem hatalmas vigyorral az arcukon.

-Ti?? Ti mit kerestek itt?! - hitetlenkedek.

Valójában nem értek semmit az egészből. Hogy-hogy itt vannak? Meg mi ez az egész úgy alapból ami történik?? Nem bírom ha titkolóznak előttem.

-Csajszii végre talizol valakivel! - visít Niki örömében.

-Ráadásul önként! Büszke vagyok rád. - bólint nyugodtan és elismerően Viki.

-Én nem találkozok senkivel. - kapkodom a tekintetem kettőjük között.

-De-de! Na, ne tagadd tudjuk az egészet. Amúgy tök helyes, örülök nektek. - ölel meg Viki.

-Jó erre nincs időnk. Csenge, készülődnöd kell!! - sürget mindkettőnket Niki a barnával.

Azért a szőke is megölel mert már nagyon régóta nem találkoztunk. Igazából nagyjából az történt, hogy Nikivel durván összevesztem én is és Viki is. Kiderült hogy a csaj mindkettőnk apjával összefeküdt még kitudja mikor meg hányszor.

Aztán még Nikike volt felháborodva hogy számon kérjük érte. Mindegy. A lényeg hogy azóta megbeszéltük a dolgot. Csak szimplán nem volt időnk és szerintem titkon egyikünknek se volt kedve találkozni. De azért hiányoztak. Nagyon.

-El mondaná végre valaki miről van szó? - fakadok ki amikor már zsong a fejem a beszédüktől.

Már a fürdőbe akartak belökni borotválkozni miután kirámolták a gardróbom. Ráadásul egész végig meg sem kérdezték én mit szeretnék felvenni, vagy milyen sminket szeretnék, esetleg szeretnék-e egyáltalán sminkelni. Nem, hogy még elmondják mi történik.

-Hát az a szuper cuki srác tudod. Az a rapper. Mond már hogy hívják! - néz Niki segélykérően Vikire.

-Brúnó. Mellesleg anyukád mondta, hogy tegnap történt minden és egyből felhívtad hogy találkozzatok. - magyarázza a barna.

-Dehát még csak a telefon száma sincs meg! Én aztán biztos nem hívtam fel... jajjj Dios mío! Anya volt. - kapok a homlokomhoz.

Mindig beleüti az orrát mindenbe. Jajj..