Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
*a nagy "ceremónia" után Sofi a családjával és barátaival Sofiék lakásába mentek és ott folytatták az ünneplést
Sofi: Mama! Segítesz kivinni a kajcsit?
Isabella: Persze drágám!
Sofi: Kösziii!
Isabella: Marco hol van?
Sofi: Elment venni még 1-2 dolgot.
Isabella: Jaaa
Carlo: Úúúúúú de jól néz ki ez a husi!! Te csináltad?
Sofi: Igen!
Carlo: Ügyes vagy!
Sofi: Na azért várjál! Attól, hogy jól néz ki nem biztos, hogy olyan finom is. -nevetett
Carolina (Sofi barátnője): Sofikám de jól néz ki a terasz!
Sofi: Hát... azért volt egy kis segítségem!
Carolina: Marco??
Sofi: Ki más?! -mosolygott
*1 óra múlva megvacsoráztak és beszélgettek
Carolina: Na és amúgy hogy ismerkedtetek meg?
Sofi: Marco?! -mosolygott
Marco: Most tényleg én mondjam?
Sofi: Igen.
Marco: Hát oké... Igazából az égész story ott kezdődött, hogy drága szerelmem Londonba utazott és nem foglalt szállást... az úgy kimaradt. Na és én voltam pont a recepción és felajánlottam neki, hogy ha gondolja jöhet hozzám és
Carolina: És elment??
Marco: El hát! -nevetett És akkor elmentünk másnap szétnézni a városba, körbemutattam neki a várost meg ilyesmi, majd eljött az este amikor ment haza. De várjatok itt történt egy olyan, hogy huhúúú...
Amanda (Sofi barátnője): Biztos, hogy akarjuk hallani?
Marco: Nyugi, nyugi! Semmi olyan. -nevetett Szóval Sofi össze szedte a cuccait és elindult az ajtóhoz, majd megállt és megfordult. Azt mondta, hogy nagyon köszöni, hogy itt lehetett, meg hogy segítettem neki és akkor volt az első csók...
*Isa Carlo egymásra néztek és mosolyogtak
Marco: Folytasd már te!
Sofi: Ahjj jó. Szóval ugye én aznap hazajöttem és igazából anyut meg aput próbáltam kibékíteni, szóval egy perc időm nem volt Marco-ra gondolni. Aztán jött egy telefon, hogy ő most jön haza és, hogy nincs e kedvem vele találkozni? Mondom háát... felőlem oké... és akkor beszélgettünk meg minden de nem is rólunk hanem ilyen tök random dolgokról. Jó utána hazamentem meg minden, majd másnap pont dolgoztam és akkor az egyszer gondoltam rá, hogy "ma megy haza". Ilyen dél tájékán én nagyba ebédeltem és egyszer csak csörgött a telóm, mondom miért hív engem Marco? Elkezdi így nekem "Szia! Egy fél óra múlva nem tudsz kijönni értem a reptérre"? Hát halljátok én hirtelen azt hittem, hogy a Londoni reptérre gondol, erre azt mondja hogy jaaa nem, oda Rómába. Mondom nem dolgozni mentél vissza? Aztán kiderült, hogy felmondott és csak azért ment. Meg előtte vettem meg ezt a lakást és akkor megkérdeztem tőle, hogy nem e akar ide költözni és mondta, hogy de.
Amanda: És hogy jöttetek össze?
Marco: Miután már lassan 1 hete itt laktam nála mondtam neki, hogy "Figyelj már Sofi! van 1 órád elkészülni, mert én most elviszlek valahova". Eltelt egy másfél óra mire nagy nehezen kiválasztotta mibe jön, és elvittem egy étterembe ahol direkt előre egyeztettem az igazgatóval, hogy csak kettőnknek valami kis romcsi helyet készítsenek elő. Na jó megérkeztünk, bementünk és amúgy a Sofinak fel se tűnt, hogy a mi asztalunk kicsit másabb. Megvacsiztunk majd utána mondtam neki, hogy "Téged nem zavar, hogy amúgy úgy lakunk együtt, hogy semmi komoly kapcsolat nincs köztünk, nem tudom azt mondani senkinek, hogy a barátnőmmel élek vagy valami ilyesmi. Olyan mintha csak barátok lennénk. Mindegy ezt a témát még 1 órát vitattuk és utána megkérdeztem, hogy lesz e a barátnőm.
Carolina: Aaaaawww de cukiiiii.
*Isa és Carlo büszkén nézték a lányukat, majd miután a fiatalok elmesélték a kis szerelmes történetüket utána buliztak tovább
