*Este 6 óra van Sofi-t felhívta Marco és megbeszélték, hogy hol találkoznak
Sofi: Szia Marco! -adott neki egy puszit
Marco: Szia Sofi!
Sofi: Beülünk valahova?
Marco: Aham.
*Sofi és Marco beültek egy bárba, iszogattak, beszélgettek, nevettek
Sofi: Hát ez tényleg jó volt! -nevetett
Marco: Nekem mondod? Azt hittem ott halok meg a röhögéstől!
Sofi: Ömm elég késő van.... nekem lassan mennem kéne haza, holnap korán kelek.
Marco: Mész dolgozni?
Sofi: Igen.
Marco: Ohh értem...
Sofi: Nagyon megharagudnál ha én most hazamennék?
Marco: Dehogy is! Menj csak nyugodtan!
Sofi: Rendben! Köszi ezt az estét!
Marco: Én köszönöm! -ölelte meg a lányt
Sofi: Akkor Arrivederci!
Marco: Arrivederci!
*Sofi hazaindult és egész úton azon gondolkozott, hogy vajon a szülei kibékültek-e?
Sofi: Mama!!! Hazajö..... Atya-úr-isten.... mi a szar????? Ti mit csináltok?
Isabella: Ömm mi, mi azt hittük, hogy később jössz....
Carlo: Ez nem az aminek látszik...
Sofi: Ne idegesítsetek fel!!! Én marha elmegyek nagyihoz hogy majd beszéljen a papával erre tessék! Erről nem volt szó hogy kibékültök és itt a nappaliban....úristen... mire is számítottam?
*Sofi felment a szobájába és bezárta az ajtóját kulccsal
Isabella: Na ezt jól megcsináltuk...
Carlo: Igaza van... lehettünk volna a hálóban is....
Isabella: Persze, hogy igaza van....
*Isa felment Sofihoz, látta, hogy bezárta az ajtót így kopogott
Isabella: Sofi szivem.... kérlek engedj be!
Carlo: Édeske! Hagyd! Te se látnád szívesen ezek után a szüleid...
Isabella: Ahhh Tudom, de úgy sajnálom...
Carlo: Elhiszem édesem de nem tudsz mit csinálni! Inkább gyere menjünk aludni! Már késő van.
Isabella: Jó, megyek.
*Fél óra múlva Sofi a Londonban vett ajándékokkal együtt lejött a nappaliba és eljátszotta, hogy elesett, erre a szülei kisiettek a szobából a nappaliba
Isabella: Sofi jó-jól va..... úristen....
Carlo: Te mit csinálsz itt ilyenkor?
Sofi: MEGLEPETÉÉÉS!!!!
Isabella: Ezek miiiiik???
Sofi: Egy kis apróság Londonból!
Carlo: Egy kis apróság?
Sofi: Igeeen.
Isabella: Köszönjük szépen kicsim!
*Sofi odaadta a szüleinek az ajándékokat és megvolt az öröm aznap estére, majd még beszélgettek egy kicsit és elmentek aludni
YOU ARE READING
Velencei álom (Befejezett)
RomanceEz a történet "Szép mesének indult... és szörnyű lett a vége..."