5.Fejezet

166 9 4
                                    

Eltelt 1 hét mióta a cégnél dolgozom.Hát mit is mondjak? Minden tökéletes lenne ha nem volna egy utálatos főnököm.És az a levél,amit a postaládába találtam ,azóta kicsit félek.Nem tudom hogy ez valami vicc, vagy mi akar lenni.Próbáltam munkával el terelni a gondolataimat kevés sikerrel.Éppen a cég konyhájában csinálok magamnak egy teát amikor érzem hogy valaki a hátam mögött áll.Amikor megfordulok nem hiszek a szememnek Tom állt ott.A főnököm.
-Úristen nagyon megíjesztett.-tettem a szívemre a kezem.
-Nem volt szándékomba.-nevetett.
-Öm esetleg szeretne valami?-kérdeztem vörös fejjel.
-Igen...-mondta határozottan.
-És mit?-kérdeztem kíváncsian.
-Hát...-végig nézett rajtam és pimaszul el kezdett mosolyogni ami egy kicsit zavarba hozott.
-Igen?-kérdeztem és éreztem hogy izzadni kezd a tenyerem.
-Khm..mindegy.-mondta és hátrébb lépett.
-Biztos?Csináljak egy kávét vagy teát?-kérdeztem és a szívem mégjobban kezdett verni.
-Nem,nemkell.-tett zsebre a kezeit.
-Akkor rendben van.-mondtam és bele kortyoltam a teámba.
A tekintetünk össze akadt,csak néztünk egymás szemeibe.Csak most vesz észre hogy milyen széo gesztenye barna szemei vannak.Le nézek a szájára.Oh Istenem miért ilyen szexi?!
Mi Melody!Elég!A főnököd.
A pillanatott a telefonom zavarja meg,jött egy üzenetem.Gyorsan hátra léptem.
-Khm,bocsánat.-mondtam és ki vettem a zsebemből a telefonomat.
-Semmi baj,kérem a papírokat az asztalomra.-és ki ment a konyhából.
-Rendben.-mondtam.
Egyedül maradtam.Kb 1 percig csak néztem utána de,aztán észbe kaptam és megnéztem az üzenetet amit nem kellett volna.

Ismeretlen:Látla!Jobb lesz ja vissza fogod magad! Szálj le a főnöködről.Vagy különben nagyon megbánod kislány!

Úristen ez már kurvára nem vicces.Körül néztem de nem láttam senkit.Na jó kezdek félni.Ki ez? És mit akar tőlem?

Vissza mentem az irodámba,de nem tudtam nagyon figyelni.Csak bámultam magam elé.És gondolkodtam hogy ki küldtheti nekem az üzeneteket.Senkinek nem ártottam.A gondolkodásomat a telefon csörgése zavarta meg.Amire megijedek.Ismeretlen szám volt az,na jó nagy levegő.
-Haló ki az?-kérdeztem és görcsbe rándult a gyomrom.
-Még ma be hozza azokat a papírokat?-kérdezte ingerülten.
-I-igen azonnal viszem!-és rohantam is.Amikor oda érek be kopogok.
-Ne végre!Azt hittem hogy soha nem ér ide.-mondta idegesen.
-Elnézést,még válaszoltam az üzenetekre.-mondtam és le tettem a papírokat az asztalra.
-Jó mindegy.Van valami fontos?-kérdezte miközben a papírokat írta alá.
Nem nagyon figyeltem,mert csak a telefonomat néztem és közben az ablakon bámultam ki.Tuti hülyének nézett.
-Hahoo!!??-lóbálta előttem a kezeit.
-Bocsánat,igen?-kérdeztem és el jöttem az ablakból.
-Figyel rám?-kérdezte szarkazmussal.
-Persze mondja.-mondtam neki.
-Van valami fontos üzenet vagy tárgyalás?-kérdezte.
-Öm,nézem.-és a telefont kezdtem el nyomkodni.
-Már rég meg kellett volna néznie.-mondta ingerülten.
-13:00kor jön Marcus úr beszélni magával.-mondtam.
-Rendben,köszönöm el mehet.-mondta és be kapcsolta a gépét.
Most sem figyeltem rá csak az ablakon bámultam ki hátha látok valakit,vagy nem tudom.
-Melody!!-és rám kiabált amitől ugrottam egyet.
-Igen?Bocsánat.-éreztem hogy a fejem full vörös.
-Még is mi van oda kint?-kérdezte kíváncsian.
-S-semmi.-mondtam dadogva
-Akkor mit néz?-kérdezte megint kíváncsian.
-Jaa csak ..aa..kilátást!.-hazudtam.
-Komolyan?-és,fel húzta a szemöldökét.
-Igen.-mondtam.
-Oké de most már menjen.-mondta b
-Rendben-és elhagytam az irodáját.

Úristen ez nagyon ciki volt.Vissza mentem a helyemre és folytattam a munkát.Este 6 kor végeztem. Fel vettem a holmimat és el indultam le a parkolóba.Közben a táskámba kerestem a kocsi kulcsom,sehol sem találtam.Le gugoltam és úgy kerestem.Egyszer csak hallom hogy egy autó közelít.Hátra nézek és ez kurva gyorsan jön felém én nem tudtam mit csinálni.Azt hittem hogy ott helyben meg fogok halni de komolyan.De nem valaki el lökött onnan,és  szerencsére nem lett semmi bajom.Amikor ki nyitom a szemem nem hiszek a szememnek.
-Jól van?!-kérdezdte aggódva Tom.
-Azt hiszem hogy igen!-mondtam és le poroltam magam.
-Melody nem akarok szart keverni de ez nagyon el akarta magát ütni.-mondta és segített össze szedni a cuccaimat a földről.
-Aa biztos nem volt szándékos.-hazudtam hisze a hülyének is világos volt hogy el akart ütni.
-Hát pedig nekem is az volt,maga felé jött,épp hogy elrántottam magát onnan.
-Rémeket lát Mr.Kaulitz.Köszönöm hogy meg mentett Jó éjszaká!-mondtam.
-Jó éjt!-és ment a kocsijához.

Gyorsan be szálltam a kocsimba és elindultam haza.Nagyon rezkedtem.Alig tudtam az útra figyelni.Mindig bele néztem a tükörbe hogy nem e követ valaki,de szerencsére nem.Haza értem és meg néztem a postát.Egy újabb levél.Istenem mit ártottam és kinek?
Fel mentem a becsuktam az ajtót és meg néztem.

"Most az egyszer szerencséd volt,de máskor nem lesz! Ki foglak csinálni."

Fuhh eddig viccesnek tünt de már nem az.Nem tudtam aludni.Egész este forgolódtam.Gondolkoztam hogy ki küldhete de sneki nem jutott eszembe.Nincsenek ellénségeim.Vagyis nem tudok róla hogy lennének.

Sziasztok bocsi hogy ilyen későn hozom nektek az új részt de sajnos nem volt időm rá.
Ui:Az új könyvem első részét holnap hozom. Addig is jó olvasást. 😊🥰😚☺☺☺☺

Főnökbe Szeretve! Tom Kaulitz Waar verhalen tot leven komen. Ontdek het nu