Az Elérhetetlen

six

Tanakodtam el egy kicsit. Chase el kezdett csettingetni a szemem előtt hátha vissza térek a valóságba.

- Halihó Csipkerózsika felébredtél mély álmodból? - mondja Chase
Pislogok párat majd rá nézek.
- Mi az, nem kéne már menned dolgozni. Ki fognak sülni a pizzák. - mondom
- Igazából nem nagyon izgat csak mára lettem futár és már a pizzákat is előtettek ki szállítottam. - mondja érdektelenül

Az arcából próbáltam kiolvasni hogy, mi nyomhatja ennyire a szívét amit a mai napon ennyire magára vett. Valószínűleg az hogy itt van Liam. A közelemben van. Létezik Liam.

- Mi nyomja kicsi szíved? - kérdem
Rám néz.
Fel emeli a szemöldökét
- Semmi. - mondja szűkszavúan
Meg rántom a vállam. Mi vagyok én pszichológus? Ha van valami baja elmondja ha nem hát akkor nem.

- Oké. - jelentem ki
- Én viszont szeretnék vissza menni filmet nézni szóval... - mondta.
Az ajtó felé mentem volna már a kilincshez is majdnem hozzá értem amikor a drága kis depigép megállított

- Ugye nem fogsz vele le feküdni? - kérdi
Szemét nem látom lefele néz. Dühös vagy szomorú nem tudom, de azt viszont igen hogy ez nem kérdés volt hanem parancs.

- Ő... mióta is tartozik ez rád. - mondom
- Ugye nem fogsz vele lefeküdni? - kérdezte már egy kissé hangsúlyosabban
Éreztem mit akar és tudtam hogyha nem válaszolok neki itt maradok egy életen át vele.

- Nem megnyugodhatsz. - mondtam miközben kifújtam egy kisebb adagnyi levegőt ami már a tüdőmet mardosta.
Chase elmosolyodott de a tekintélyét továbbra sem engedte le.
- Jó... - mondta, majd egy egyhe mosolyt vetett rám

Kinyitotta az ajtót majd kisétált azon. Olyan gyorsan sétált hogy mire én oda értem a nappaliba Liam fogadott azzal hogy Chase egy ,,szia!,, -t dobott neki, majd kinyitotta az ajtót és elment

Ki jöttem én is a szobából és a bejárati ajtó felé rohantam. Már csak egy fekete motort láttam el menni.
Aki éppen visszafele nézett a házunkra.

Be csuktam az ajtót és vissza mentem.
Lehuppantam a fotelbe és a kezembe egy popcornos tálat.

- Itt is vagyok. - mondtam
- Miről maradtam le? - kérdem
- Hát igazából a gyilkos fel fedte a kilétét és elkezdett gyilkolni. - mondja unottan Liam
Látom rajta hogy, baja van.
- Mi a baj? - kérdem
Rámnéz majd közelebb ül mellém

- Chase. - mondja a szemét végig rajtam tartva
El nézek. Ő követi.
- Értem, és mi vele a problémád? - kérdem
Tudom a választ rá van írva az arcára...
- Az hogy, ő is téged akar. - mondja durcásan

Bekapok egy popcornt hogy, időt nyerjek a gondolkozásra.
Végül erre a mondatra jutottam:
- És akkor mivan vele? - mondom
Megfogja a vállam.
- Én téged akarlak. - mondja komolyan

Egy kissé elpirulok.
- De tudod, én nem úgy gondolok rád mint te én rám. - mondom nagynehezen
- Tudom, de ezen változtatni fogok... - mondja

Mivan ha nem ...

Igyekszem ezt a mondatot nem meghallani majd a film végére koncentrálni
Ő is így tesz.

Nagyon gyorsan vége lett a filmnek. A pszichopata meg ölt mindenkit kivéve a főszereplőt mert, az tragikusan sikerült elmenekülnie. Vége.

Fel keltem a fotelből.
- Jó kis film volt. - mondom
- Jah. - mondja
- Akkor én mennék is. - mondja
- Oké. - mondom

Fel állt, egy kicsit kinyújtoztatta magát, majd fellkapta a cuccait.
Kis idő múlva elindult az ajtó felé. Én csak a karjaimat keresztbe téve néztem ameddig megteszi ezeket a lépéseket.
Én is megindulok az ajtó fele, majd kinyitom azt.
- Szia! - köszönök el
Liam elindul kifele de, vissza fordul. Puszit nyom a homlokomra. Elmosolyodok.
- Szia! - mondja mosolyra húzva a száját

Elmegy...

Állok és nézem ahogy beszáll az autójába és elmegy.

Sóhajtok eggyet és vissza megyek a házba. Elkezdek össze pakolni majd, valamilyen vacsorát csinálni a család többi részének akik nem kajáltak még.

A választásom az a hűtőben lévő pácolt kacsa comborkra esett és sült burgonyára. Ha a szakács múltamról kell beszélnem akkor nem ilyedek meg a feladattól. Anya már 9 éves koromban elkezdtett főzni tanítani. Azóta meg ezt a tudást csak mélyítettem.

Pár óra múlva...
Kb már úgy 23.20 óra fele járhatott az idő amikor anya meg apa hazaért.

- Sziasztok! - mondam miközben az utolsó símitásokat végeztem el
- Szia édesem. Bocsánat hogy, ilyen későn jöttünk de apukádnak volt egy nagyon nehéz ügye amit nem tűrt halasztást. - mondja kissé szomorúan
- Jajj semmi gond, csináltam nektek vacsit. - mondom lelkesen
- Ó köszönjük kicsim. - mondja apa
- De jól néz ki. - mondja anya

Leülnek és neki kezdenek a vacsorának.
- Nagyon finom lett. - mondja anya
Elmosolyodok, és hirtelen becsap az a fáradság, a mai nap után.

- Anya és apa nagyon jó étvágyat kívánok de, viszont én elmegyek tusolni és zuhanok az ágyba.
Apa csak bólintott eggyet, mosolyogva.

Fel sétáltam a lépcsőkön. A végére már majdnem leszakadt a lábam. Fáradtan bedőltem az ágyba és elővettem a telefonomat és rákukkantottam az üzenetekre.

*Névtelen üzenet 23.00 óra *

Ismeretlen: Ugye nem teszed meg...

Vissza írjak? Tuti Chase az de honnét szerezte meg a számom?

Én: Számomat honnét szedted Chase?
Alig telt el pár másodperc és már válaszolt is
Ismeretlen: Felhívtad a pizzériát.
Én: És képes voltál kikeresni?
Chase: Ez jó kérdés.
...
Chase: Liam-mel mi van?
Én: Érdekel? 🫢
Chase: Nem nagyon csak, te...

Csak pislogtam a telefonomra. Mit is gondoltam volna Chase Jaxson White-ról aki nyíltan ki jelentette hogy, le akar velem feküdni.

Én: Semmi hazament.
Chase: És volt valami?
Én: Lécci ne mássz bele a magánéletembe köszi puszi 😘
Chase: Haha...
Chase: Mond ki hogy, lefeküdtél e vele vagy most rögtön el megyek hozzád és személyesen kérdezem meg de, akkor már nem tudsz hova menekülni