Yelena Dolohov(Harry Potter ff.)

4/11

-Értem.

-És te?-kérdezte.

-Lehet megütöttem valakit.

-Igen hallottam.Cecilia azóta átkoz téged.De azért megnéztem volna azt az ütést!-nevetett.

-Fred.Amúgy meg sem köszöntem a múltkorit.Nem vagyok egy túl jó barátod az biztos.

-Nincs mit.Egyébként látom azóta sem változott a helyzet.És jól hallottam azt mondtad barát?Már ez megmelengeti a szívem.

-Ezt nem kell most elviccelned.Amúgy tényleg nem változott semmi..De nem hagyom,hogy ez hátráltasson.De nagyon hiányoznak!-vallottam be.

-Hidd el ha elfogadják,hogy nem csak az övéjük vagy akkor megbékélnek majd.

-Most meg miről beszélsz?-kérdeztem.

De ekkor megjelent McGalagony.

-Látom csak a szájuk jár a kezük nem.

Ezt nem tartottam jogosnak mivel egész jól haladtunk.

-Szerintem jól haladunk!-válaszoltam.

-Ezesetben Ms.Dolohov önt holnap is várom ugyanitt.

Már épp azon voltam,hogy ellenkezzek,de Fred belém rúgott egyet figyelmeztetően.

-Fogd be vagy rosszabb lesz!-súgta aztán.

Így végül csendben maradtam.

McGalagony még közölte,hogy van fél óránk befejezni az üvegházat.

-Ne akard nála még jobban kihúzni a gyufát!-mondta aztán Fred.-Már így sem kedvel.

-Nem érdekel.

-Tudom.Én csak figyelmeztetlek.Egyébként hallottunk a szombati buliról!

-Na igen.Elég jó volt.

-Te és Cedric?-kérdezte.

-Gyorsan terjednek a hírek.Egyébként nem tudom és nem is biztos,hogy ezt veled szeretném megvitatni!-néztem a fiúra.

-Ugyan már.Hívj csak szerelem doktornak!-nevetett.

-Igazán?És Angelina tud róla?-kérdeztem nevetve.

-Ő csak egy páciensem.

-Elég közeli nem?-nevettem.

-Most mit mondjak?A gyakorlatban is szeretem kipróbálni a tanácsaim.Tudod nehogy ne legyek hiteles.

-Tudod mit már így is többet hallottam mint akartam!

-Pedig nem tudod miről maradsz le!-kacsintott.

-Amúgy ha van kedvetek legközelebb lejöhetnétek ti is repülni velünk.De csak te és George.

-Még meglátjuk,de a következő bulira szívesen mennénk.

-Majd szólok.De Fred.Csak ti ketten!-néztem rá.

-Jójó ígérem.

Gyorsan befejeztük az üvegházat mire McGalagony visszaért.

-Elmehetnek.Ms.Dolohov önt várom ugyanitt ugyanekkor.

Pansy megvárt.

-Mit kellett csinálnod?

-Takarítani.De szerencsére Fred is ott volt.Bár holnap is vissza kell menjek.

-Miért?

-Mert visszabeszéltem...

-Te lány.Végülis nem is baj,mert Ben-el leszek este.

-Az igen.Te sem vesztegeted az idődet.

-Egyszer vagyok fiatal.

-Igazad van.

Másnap reggel épp mentem reggelizni amikor megláttam Cedricet.

Persze most is a csodálói körében volt.Nem akartam így odamenni hozzá szóval csak intettem.

De pár mp múlva mellém rohan majd megfogja a kezem.

-Hiányoztál!-köszön.

-Ugye tudod,hogy most nem kedvellek!-állok meg és próbálok mérgesen nézni rá.De nem megy meggyőzően,mert megpuszilja a homlokom.

-Csak mindenkivel tudatni akartam,hogy az enyém vagy.És amúgy is mintha ide kérted volna az aláírásom.

-Nagyon vicces vagy!De ugye tudod,hogy ezt még visszakapod!

-Igen,gondolom.Este ráérsz?-kérdezi.

-Nem...Büntető munkán vagyok...-sütöm le a szemem.

-Megnéztem volna azt a balost!-nevet.-Akkor viszont holnap este kell,hogy találkozzunk.

-Mi a terved?-kérdezem.

-Az legyen az én titkom.!-majd ott mindenki előtt megcsókolt.

-Akkor holnap!-köszön el.

Nagy mosollyal az arcomon lépek be a Nagy Terembe és véletlenül neki megyek valakinek.

-Bocs!-mondom még mindig mosolyogva.Majd felnézek.

Enzo az.

Nyomban eltűnik az arcomról a mosoly.

Ő is észrevette a hangulatváltozásom így nem szól semmit.

Inkább fogom magam és reggeli nélkül indulok el az első óránkra.

Nem tudom ép ésszel felfogni,hogy lehet egyszerre az életem ennyire rossz és ennyire jó?

Pansy-nek persze elmeséltem mindent.

-Mindketten bepasiztunk!-éljenzett.-És te nem is akárkit fogtál ki magadnak!-kacsintott.

-Olyan kár,hogy ma is mehetek büntető munkára. Remélem nem kell órákig ott lennem.

Este kelletlenül indulok vissza az Üvegházhoz. McGalagony ott vár már.

-A feladat ugyanaz Ms.Dolohov!-szólít meg a tanárnő.-Csak ma a kettes üvegházban.

Bólintok és gyorsan nekilátok.

Fáradtan érek vissza.