-Lena megint rád kell várni gyere már.Mindenki elindult már a Halloweeni lakomára csak mi nem.-üvöltött fel Draco a szobámba.
-Jól van kész vagyok mehetünk.
-Na végre.-fogta meg a kezem és el sem engedte amíg le nem ültünk az asztalunkhoz.
-Azért elég jól néz ki a terem.-forogtam körbe.
Denevérek repkedtek minden tele volt tökkel és a gyertyafény csak még jobban megadta a hangulatot. Még Draconak sem volt semmi megjegyezni valója.
-Hallottátok?Az az idegesítő Granger elvileg egy mosdóban sír,mert nincsenek barátai.Micsoda lúzer-fordult-felénk Pansy.
-Nem csodálom.Ki barátkozna egy olyannal mint ő...hisz tudjátok mi...-fűzte hozzá Draco
-Ha nem lenne annyira idegesítő ahogy teper meg a stílusa...-utánoztam ahogy kiesik a padból amikor jelentkezik, mire mindenki nevetett csak Draco nem.
-Azt ne mondd,hogy csak ez a problémád vele...Hisz tudod micsoda...-És mégis jobb majdnem mindenkinél. Hiába sárvérű...
-Egy troll!!!!!-rohant be valaki üvöltve a nagy terembe.-Egy troll lent a pincében!!!Gondoltam szólok!!!Felálltam a helyemről és Mógust láttam a földön.
-Ez most valami vicc??-fordultam Draco felé de az becsatlakozott a pánikolók közé.Megragadta a karom és húzni kezdett kifelé amikor Dumbledore hangja zengte be a termet.
-Csendet!!!!Mindenki nyugodjon le azonnal!!!-a diákok megtorpantak és az igazgató felé fordultak.-A prefektusok kísérjenek mindenkit vissza a körletükbe miközben mi tanárok utána nézünk a hallottaknak.
Thomas gyorsan mellettünk termett és intett,hogy kövessük.
-Gyere Lena nehogy bajod essen.-karolt belém Draco.
-Mit kereshet itt egy troll?Hóborc engedhette be vicc gyanánt?
-Nem tudom de jobb ha nem találkozunk vele.
Visszaértünk a klub helyiségbe és gyorsan leültünk egy szabad helyre.
-Vajon,hogy intézik el?Mógus elég ijedtnek tűnt.
-Mógus a saját árnyékától is fél.
-Mindegy nem a mi dolgunk...
-Remélem Mógus holnap is még kábult lesz.Nem írtam meg a leckét.-nevetett Theo.
-Volt lecke?-kérdeztem csodálkozva mivel a legutóbbi órán Dracóval mindenre figyeltünk csak az órára nem.
-Ahha bár nem fogalmazott túl egyértelműen.I-I-Iirjanakk e-egy egy te-tekercsnyi esszét a-a rőtsi-sipkásokról-utánozta életszerűen Theo.-Azt végülis nem tette hozzá,hogy mikorra.
-Odanézzetek!-szólalt meg Draco másnap.-Szent Potter és a kis patkány barátja fekarolták okostojást.-nevetett.
-Ennél szánalmasabb bandát még nem láttam. Tényleg úgy tűnt,hogy jóban lettek...
-Egyébkét Lena tegnap kaptam egy baglyot anyámtól.Nálunk leszel Karácsonykor.
-Furcsa anyám nekem nem szólt róla...De örülök neki.
Szerettem Dracóéknál lenni bár az apját nem kedveltem annyira.Túlságosan befolyásolta Dracót aki viszont szentkét tekintett rá...
A Tél hamar beköszöntött és azon kaptam magam, hogy mar a szünetre csomagolok.Együtt léptünk be Dracoval Piton szobájába,hogy a kandallóját használjuk.
-Kellemes ünnepeket tanár úr.
-Önöknek is.-biccentett a tanár.
Draco ment elsőként így maradt pár pillanat,hogy Pitonnal kettesben voltunk.
-Ms.Dolohov egy szóra. Szeretném megdicsérni az eddigi munkássága miatt,igen tehetségesnek bizonyult.Azonban meg kell kérjem magát,hogy viselkedjen a többi órán. McGalagony professzor már így sem igazán kedveli Önt.
-Nem tehetek róla,hogy jó vagyok.
-Ezt elismerem mégsem kéne hangosan kritizálnia társait főleg nem a sajátjait.
Kissé ellentmondásosnak találtam mivel Piton ugyancsak nem fogta magát vissza ha pl. Longbottomot kellett lehordania.
-Rendben tanár úr ezentúl odafigyelek.-válaszoltam aztán.
-Drágám örülünk,hogy nálunk Karácsonyozol-ölelt meg Mrs. Malfoy.
-Én is nagyon örülök neki.
Draco apja lépett be a szalonjukba.
-Á Yelena hát csak megérkeztél.Piton professzortól hallottam igazi tehetség vagy.Apád büszke lenne rád és eljön a nap amikor ezt saját maga mondhatja neked.
-Reméljük így lesz...-válaszoltam.
Felmentem Draco szobájába.A szoba letisztult volt mint mindig.A zöld és az ezüst szín dominált és olyan tiszta volt mintha egy tisztaságmániás lakna benne.
-Mi tartott ennyi ideig?-kérdezte.
-Csak Piton p. még mondott valamit...Csak annyit,hogy fogjam vissza magam az órákon.-tettem hozzá követelőző pillantásai után.
-Pedig én élvezem amikor kiakadsz. Látnod kéne a többieket-nevetett hangosan.-Neked égnek áll a hajad nekik meg a szőr a kezükön.
Válaszként hozzávágtam egy párnát amiből hamar párnacsata lett.Nevetve estünk rá az ágyra mikor fáradni kezdtünk.
-Hol van Dobby?-kérdeztem.
-Nem tudom,gondolom anyámnak segít.Miért?
-Csak eszembe jutott mennyit játszottunk vele régebben apád hát...
-Ssshhhh Lena meg ne hallja.És amúgy is az régen volt.Dobby csak egy szolga semmi más most már tudom.
-Ha te mondod...
-Feküdjünk le aludni álmos vagyok.
-Oké-bújt be mellém Draco és szembefordult velem.-Jó éjszakát Lena.
-Neked is Draco.
Reggel hatalmas csomagokkal a lábunknál ébredtünk.
-Boldog Karácsonyt Draco-öleltem meg!Ez a tiéd!-rohantam el az ajándékáért.
-Azta Lena ez nagyon csúcs.Egy új fogó kesztyűt kapott tőlem amibe bele volt szőve a monogrammja.
-Jövőre majd ezzel fogsz meccseket nyerni nekünk.
-Most bontsd ki a tiedet.
Egy dobozkát nyújtott át amiben egy nyaklánc volt.Egy Y és egy D betű összefonódva.
-Remélem tetszik.
-Nagyon tetszik köszönöm!!
-Az nem Azriel?-kérdezte Draco.
-De igen,nem is tudtam,hogy elment.
-Nézd van valami a csőrében.
Kinyitottam az ablakot és Azriel kecsesen landolt Draco egyik fotelján.
-Kitől jött?-kérdezte Draco.
-Nem tudom várjál. Mögém állt és ő is érdeklődve nézte ahogy bontogattam.
A csomagból kihullott egy kártya.Draco lenyúlt érte és vörösödni kezdett ahogy olvasta.A csomag maga egy kis csillagszórót tartalmazott.
-Miért küldd neked ajándékot az a két véráruló?
-Hogy kik?
-A Weasley ikrek!!Boldog Karácsonyt átokszóró!Fred és George W.
Elvettem tőle a kártyát.
-Magam sem tudom Draco de kedves tőlük.Felrakod a láncot?-tereltem el inkább a figyelmét.
Láttam,hogy szólni akar de az arcomat látva inkább lenyelte.
-Remelém örökké itt leszel nekem.-helyezte fel a láncot.-Ígérem.
YOU ARE READING
Yelena Dolohov(Harry Potter ff.)
FanfictionYelenával anyja sosem bánt kesztyűs kézzel.Apja Azkabanba töltötte mindennapjait mivel Voldemort mellett harcolt. Kétes hírrel kerül a Roxfort falai közé ahol lázadó tini válik belőle akitől vagy félnek vagy csodálnak. Szarkasztikus stílusával nem...