Love at First Sight 🔞

4.💜

Jimin szobájából egyenesen Yoongihoz. Benyitottam de sehol sem láttam. Mindenhol sötétség volt, az orrom hegyéig sem láttam. Egyszer csak egy nagy ütést érzek meg jobb bordámnál. Összeestem majd a falhoz kúsztam.
-Szia Jk!*jelent meg Yoongi.
-Mi a faszt akarsz?*fogtam a fájó pontot.
-Miért nem mondtad el hogy buzi vagy? Mostmár értem miért küldtél el minden csajt*jött elém egy késsel majd a pengével állam alá nyúlt. Féltem...nagyon féltem hogy a legjobb barátomnak hitt személy meg fog gyilkolni életem szerelme szobája mellett.
-Mit akarsz te azzal?*vettem elő dominánsabb énem.
-Undorító vagy, és az undorító dolgokat általában megsemmisítjük. Ide jön ez a kis kurva és te máris bebuzulsz?*vágott kezemre. Felordítva fogtam kezemre, próbáltam elállítani a vérzést.
-Miért kellett volna elmondanom?*álltam fel nehezen kezemet fogva. Yoongin látszott a meglepődés hogy fel tudtam állni.
-Tisztavérű alfa vagyok! Nem vagyok puhány!
-Együtt fürödtünk bazdmeg, együtt is aludtunk. Lehet hogy úgy döntök hogy ,,oké semmi gáz", de JOGOM LETT VOLNA TUDNI!*szúrt a hasamba*
-BAZDMEG! MI AZ HOGY JOGOD LETT VOLNA TUDNI? HALLOD TE MIKET BESZÉLSZ?*estem az ajtónak a vérveszteség miatt. Oda jött hozzám majd nyakamhoz érintette a kést.
-Ha...ha szólsz Jinnek és Namnak, kinyírom az omegát, és szólok apádnak. Megértetted?*nyomta oda jobban.
-Igen...*néztem szemébe remegve.
-Helyes!*nyitotta ki hirtelen az ajtót majd rúgott ki. Én még szenvedve köhögtem párat majd elkúsztam az ajtóig. Kinyitva estem be Jimin szobájába.

Éppen akkor jött ki, mikor meglátott, hogy a falnak dőlve, hasam szorítva izzadtan zihálok rögtön odafutott.
-Istenem...Jungkook...*fogta be száját majd kezdtett el sírni.
-Shh...nyugih...*simítottam arcára majd elmosolyodtam.
-Gyere...*segítette fel majd fektetett az ágyra.
-Kórházba már nem érnénk be de tudok segíteni!*ment be gyorsan a fürdőbe majd hozta ki a cuccokat.
-Honnanh...*kérdeztem volna mikor elkezdte összevarrni.
-Tudod, az árvaházban ezeket mind megkellett tanulnom omega ként...amikor tüzeltem és nem engedtem be az alfákat, utána elvertek vagy vagdostak, de megtanultam orvosolni! Kész!*fejezte be a varrást. Én még mindig szarul voltam, lázam volt, és szédültem.
-Gyereh ideh...*tártam ki karom ami bár fájt, bírtam. Óvatosan ide bújt hozzám majd így pihentünk.
-a tüzelésed?
-Vettem he gyógyszert. Jól vagyok...*hallottam álmos hangját.
-Aludjunk, jó éjt Jimin...*pusziltam fejére.
-Jó éjt Jk!*hajtotta mellkasomra fejét.

Másnap reggel lázasan keltem fel de Jimin adott lázcsillapítót.
Belé kapaszkodva mentem le a lépcsőn de rögtön Jinnel és Nammal találtam szembe magam.
-Veled meg mi történt Jungkook?*rohantak oda hozzám.
-Yoo...*akartam volna mondani de kijött a konyhából, mutatva csak nekem a kést. Ekkor észbe kaptam, megráztam a fejem.
-Jól vagyok, semmi bajom!*erőltettem magamra egy mosolyt majd félszemmel Yoongira néztem aki bólogatva jelezte hogy ügyes vagyok majd felment.
Jimin érezte hogy hazudok így félrehúzott.
-Hazudsz, mi történt tegnap este?*tette keresztbe kezeit.
-Yoongi...megfenyegetett hogy ha szólok Jinnek és Namnak hogy megkéselt azért mert meleg vagyok....megöl téged és szól apámnak aki elvinne innen.
-Mi...?*lépett közelebb hozzám. És derekánál fogva húztam magamhoz közelebb, bár fájt.
-Szeretlek Jiminh...*suttogtam ajkaira majd megcsókoltam.
-Szeretlek...*simított arcomra.