Életem nyaralása /Taekook/

5.rész

Taehyung pov:

Reggel szokásosan kelek ki ágyamból. A kinézetemtől a legkegyetlenebb gyilkos is elfutna előlem,szóval inkább neki állok rendbe szedni magam,nehogy Jin szívrohamot kapjon tőlem amikor meglát,nem még a gyerekek.

Amikor sikerült valamennyire embert varázsolni magamból,kimegyek a konyhába,ahonnan csodás illatok szállingóznak ki. Namjoon nagyon jól járt Jinnel,szóval remélem meg fogja becsülni és nem bántja,mert ellenkező esetben az lesz az utolsó dolog amit életében tett. Mármint még nincsenek együtt,de meg van a szikra köztük és már csak idő kérdése,hogy ebből egy mindent felemésztő tűz lobbanjon.

Gondolatmenetemet Jin hangja zavarta meg.

-Tae,Jungkook igazán helyes férfi. És kedvesnek is tűnik.-célozgat Jin,én meg gondolkodás nélkül vágom rá a választ.

-De igen,tényleg.-ezt azonnal meg is bántam ahogy kimondtam,Jin mindentudó pillantását látva. Jajj ne!

-És mondd csak,nem gondoltál rá,hogy...tudod...hogy esetleg több legyen mint egy barát.-célozgatott. Mi lett vele?

-Éppen a tulajdonságai miatt biztos két dolog. Első,hogy van barátnője,második,lehetetlen,hogy valaki ilyen tökéletes meleg legyen.-mondom ki őszintén. Úgyis rájött volna és mindent megosztunk egymással,szóval miért ne mondhatnám el én.

-De akkor bevallod,hogy tetszik neked. Vaaaaagy.... Taetae szerelmes?-kérdi megint csak mindent sejtő mosollyal.

-Mondtam. Tetszik,de esélyem sincs nála. Ez biztos. Amúgy meg,eddig mindent olyan nyíltan kimondtál. Mi lett veled? Ilyen hatással van rád Namjoon?-váltok témát.
Szerelmes tényleg nem vagyok bele,de biztos hogy vonzódok hozzá,bármennyire is csak tegnap találkoztunk. És ebből még akár szerelem is lehet,ha így folytatja.

-Igen,valószínűleg miatta van. Istenem,olyan helyes. És aranyos,gondoskodó,de közben elég domináns. Egyszerűen aaaaahh!-áradozott miközben leültünk az asztalhoz reggelizni.

-Jó,azt azért nem akarom tudni,hogyan szoktatok dugni.-mondom mosolyogva. Örülök,hogy boldog.

-Ohhh,mi még nem...-mondja pirosló arccal.

-Tényleg? Hogyhogy? Pedig nekem úgy tűnt,hogy már biztos megfektetett legalább egyszer.-lepődök meg.

-Még együtt sem vagyunk hivatalosan Tae,nem szeretnénk elsietni a dolgokat. Csak szépen lassan.-magyarázza meg a dolgokat,majd elkezd enni.

-Pedig már ideje lenne összejönni.-mormogom orrom allatt és én is neki állok,mire csak egy szemforgatást kapok válaszul.

Amikor végzünk kiimádkozom a lányokat a szobájukból,tudom hogy Minho-val felesleges próbálkozni. A lányok is megreggeliznek,majd elkezdenek hisztizni,hogy addig bizony nem öltöznek fel,amíg nem éneklek nekik.

-Lányok,ma nincs olyan meleg,pont jó egy kis sétához,szóval elmegyünk egy közeli várhoz megnézni. Nemsokára itt lesznek Nam-ék és ők is jönnek velünk,szóval ha nem akarjátok,hogy itt hadjunk titeket,irány öltözni,Tae addig még igazít magán és aztán énekel nektek. -szólt közbe Jin,mire a lányok már futottak is a szobájukba.

-Mi az,hogy igazítok magamon? Jó vagyok így.-kérem számon felháborodva.

-Taehyung! Úgy öltöztél,hogy úgyis fürdeni fogunk és leveszed,nem úgy,hogy egy várba megyünk,ahova a crushod is jön,szóval indíts átöltözni.

-Nem is a crushom.-mondom,de azért bemegyek szobámba és átöltözök.

Amikor mindenki végzett,valahogy még Minho-t is sikerült rávenni,a gitárom társaságában helyet foglaltunk a nappaliban,a lányok pedig izgatottan néztek rám. Eskü olyanok mintha valami koncerten lennének.

-Na és mit énekeljek?-kérdem tőlük,bár tudom,mit akarnak.

-Umbrellaaaaa!-kiáltja a két kislány egyszerre. Nem tudom miért,de imádják ezt a zenét és Rihannát is. Mármint én is szeretem-főleg mert rászoktattak-,de ennyire nem vagyok megőrülve érte. Bár mondjuk én meg Sugát szeretem ennyire,szóval nem mondhatnék semmit.

-Jó,hát akkor kezdjük.-mondom és lejátszom a kezdő hangokat.

When the sun shines
We'll shine together
Told you I'll be here forever
Said I'll always be your friend
Took an oath
I'm a stick it out 'till the end
Now that is raining more then ever
Know that we still have each other
You can stand under my umbrella
You can stand under my umbrella
Ella el la eh eh eh!

Mikor befejeztem az éneklést hangos tapsot hallottam magam mögül,a lányok pedig sipítozva futottak oda.

-Nyuszi oppaaaaa!-sikítoztak örömükben,én meg egyszerűen nem mertem megfordulni,miközben arcom szépen lassan olyan piros lett,hogy egy szép érett eper is megirigyelné.