Stella Aurora Keller. Toxic gyerekkor, ami miatt nehéz eset. Apja mutánsá tette őt, anyja pedig meghalt, rákban. Tony Stark hallott hihetetlen erejéről ezért felkeresi őt és meghívja, hogy csatlakozzon bosszúalló csapatához. Megismerkedik egy fiúval...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
*Aurora szemszöge.*
Kiugrottam az ablakon. De nem értem földet, hirtelen újra az álmomban voltam. De anya már nem. -Te mihaszna gyermek! Te okoztad az egészet!-jött felém Jack egy sokkolóval a kezében.-Nem érsz semmit! Csak egy teher vagy, jobb lenne ha meghalnál Stella! Te nem a lányom vagy! Csúnya ,kövér, szerencsétlen, hasznavehetetlen vagy! Tony is csak azért vett be mert megsajnált! Szerinted miért bukkant fel egyik napról a másikra?!-és itt elnevette magát és megrázott.-Azt hiszed kellenél bárkinek is?! Olyan naiv vagy!-és újra megsokkolt.
Már a torony előtti utcán voltam és Jackel harcoltam, pontosabban Jackekkel. Több volt belőle az egyik nagyon jól lőtt pont mint Clint, az egyik körülöttem repkedett, az gyorsan mozgott a lábam körül pont mint Pietro és bekötözte azt.
*Tony szemszöge.* -Mindenki álljon le!-szóltam bele fülesembe. Mivel én vagyok a legjobb a csapatban ugye, hallgattak rám.-Valahogy lekell állítani. -Megoldom.-szólt a fehér hajú fiú és már kezdte is. -Aurora! Hé nézz rám! Itt vagyok!
*Aurora szemszöge.*
Az előttem álló apám elkezdett beszélni, de nem hallottam tisztán, mert közben egy női hang suttogott a fülembe. -Kislányom, figyelj rám. Ők nem apád, ők a második családod, és az előtted álló ember pedig egy fiú. Nagyon figyelj most! Nem szabad feladnod, érted? Ha látsz álmodban az nem én vagyok, ne hallgass rá. Hallottam amiket mondtál nekem, hogy nem vagyok itt. Hidd el, figyellek, nehéz nekem is hogy elvesztettelek de az élet megy tovább, neked. Minden rendben van. Szeretlek, Stella Aurora Keller, ezt ne feledd.-és abba maradt a suttogás.
Minden ki tisztult, Tony repdesett körülöttem. Clint lövöldözött. Wanda állt ott a kezét hadonászva. Pietro tekerte körbe a lábam. Steve védte a civileket.
-Stella! Kérlek nézz rám! Itt vagyunk neked, mindannyian! Semmiért sem kell magadat hibáztatnod. Te egy nagyon jó lány vagy attól függetlenül, hogy csak két napja ismerlek.-Lehunytam a szemeimet és újra emberi alakot öltöttem, de egy gyönyörű fehér ruhában, egy gyönyörű fehér magassarkúban és műkörmökben. Éreztem hogy smink is van rajtam és a hajam sem úgy áll, kontyban.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
