Stella Aurora Keller. Toxic gyerekkor, ami miatt nehéz eset. Apja mutánsá tette őt, anyja pedig meghalt, rákban. Tony Stark hallott hihetetlen erejéről ezért felkeresi őt és meghívja, hogy csatlakozzon bosszúalló csapatához. Megismerkedik egy fiúval...
Apám egyre több szart adott be nekem, és közben rájöttem arra, hogy nem ő a szörnyeteg. Hanem én. Ezektől az injekcióktól szupererőim lettek, nem egy nem kettő, hanem 6. Irányítom a tüzet, olvasom a gondolatokat, gyógyítok a kezeimmel, láthatatlanná tudok válni, feltudom venni bárki vagy bármi alakját és szuper erős vagyok. Egy szörnyeteg vagyok! Jack éppen most is valami szart nyomott a testembe de már teljesen nem érdekelt mit csinált. Egy kísérlet vagyok! Nem ellenkezem, ugyanis megszokott rugdosni, emiatt kék-zöld foltos vagyok mindenhol. Apámnak igaza volt, édesanyám miattam halt meg, mert én egy gyenge kis szar voltam. Ha én nem születtem volna meg ég mindig élne...az egész az én hibám. Csak is az enyém.
Apa kíváncsian nézte, hogy most milyen szupererőm lesz.
-Állj fel!-utasított én pedig azt csináltam amit mondott.-Csinálj valamit! Vagy ha nem deríted ki mi az új erőd 2 napon belül, tudod mi vár rád.-húzta mosolyra száját sötét lelkűen. Arra célzott, hogy berak egy székbe és megsokkol. Már 2x volt szerencsém megtapasztalni milyen fájdalmas is. Félve néztem rá ő pedig távozott a szobából.
*Írói szemszög.*
Stella már 2 napja próbálkozott kideríteni új képességét, apja pedig egyre türelmetlenebb lett. Mikor éjfélt ütött az óra, a lány szobájába belépett a gonosz, akit úgy hívtak Jack Keller. Stellát levonszolta hajánál fogva az elektromos székig majd beleültette. Jack oda ment a vezérlő pulthoz majd meghúzta a kart. A lányt egyből megrázta a feszültség és azzal egy időben akkorát felsikoltott hogy beleremegett a lakó ház, szó szerint. Apja szokásosan most is gonoszan elmosolyodott és a kart a kikapcsol felirat felé fordította majd megszólalt mély gonosz beütésű hangján.
-Hát kiderült, csak egy kis löket kellett, nem igaz?-majd eloldozta lányát. Ott hagyta őt a szobába, egyedül. A hajadon elővette zsebében tartott borotva pengéjét és szokásosan azt csinálta mint minden éjszaka. Végig húzta csuklóján az éles tárgyat visszafojtva sikolyát. A szép sötét vörös vére pedig beszínezte a kezét is és a penge végét is. Amikor lépés hangokat hallott gyorsan meggyógyította magát és visszabújtatta zsebébe a titkos tárgyat. Meggyógyítani ugyan megtudta magát, de a hegeket nem tudja eltűntetni. Pont időben cselekedett hisz apja jött be ugyan abban a pillanatban mikor Stella lehúzta pulcsija ujját. A lány rosszul érezte magát amiért újabb képességet kapott. Azt próbálta elhitetni magával, hogy valójában ő a szörnyeteg és nem Jack, de továbbá tudta szíve mélyén, hogy apja művelte ezt belőle és valójában Jack a rém.
*Stella szemszöge, 2023.*
Azóta apám csak egy injekciót adott be amitől teleportálni tudok. Elszökni nem megy mivel valami védi a házat ami megakadályozza ezt a képességemet. Ez a nap is ugyan úgy kezdődött mint a többi, még csak dél van de már 3x megrugdosott és 6x hozzám vágott sörös üvegeket. Éppen készült bőrömbe szúrni az újabb tűt mikor csöngettek. Apa furcsán és egyben idegesen nézett rám. Levette a kék gumikesztyűjét és otthagyott a székbe kötözve. Rángatózni kezdtem had szabaduljak ki ebből a székből de nem jártam sikerrel. Jack lejött a lépcsőn majd felém jött. Mikor ide ért megrugdosott én pedig könyörögtem neki, hogy fejezze be. Összeszorította az arcom egyik kezével majd ezt suttogta.
-Ha bárkinek is merni szólsz, hogy mit csinálok veled. Megöllek.-belém szúrta a tűt majd eloldozott. Felálltam de még így is görnyedt voltam. Jack belerúgott a hátamba amitől egyből kiegyenesedtem. Megszorította a csuklóm és elkezdett a nappali felé rángatni. A kanapén ott ült egy 40-es éveiben járó szakállas férfi.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
-Szia! Tony Stark vagyok, de lehet te úgy ismersz vasember.-kacsintott rám. Majd kezét felém nyújtotta
-Mégis ki a bánat az a vasember?-gondoltam magamban. De végül én is bemutatkoztam.-Jó napot. Stella Aurora Keller vagyok.-fogtunk kezet.-Egyébként ki az a vasember?-kérdeztem meg mire ő csak tátott szájjal rám nézett.
-Te nem ismersz?!-kérdezte meglepődve. Én nemlegesen megráztam fejem mire ő csak azt mondta, hogy majd egyszer megmutatja. Apám hátulról belém szúrt még egy injekciót. Mire nekem tányéralakúra tágult a szemem, de nem sikíthattam mert megölt volna.
-Jól vagy Stella?-kérdezte Tony.
-Ühüm.-bólogattam hevesen de közben testem teljesen felmelegedett mindenhol.
*Írói szemszög.*
Tony Stark jól tudta, hogy Jack veri Stellát de nem szólhatott róla ugyanis akkor terve megsemmisül. Hallott róla, hogy a hajadonnak képessége van. De azt viszont ne, hogy több is. Csak a láthatatlanságról tudott.
-Mennyiért adja nekem a lányt?-kérdezte a semmiből Tony. Stella nézett egy nagyon és nem tudta, hogy mit keres egy idegen a házban és még, hogy megakarja venni. Jack szemei elkezdtek csillogni amikor meghallotta, hogy pénzről van szó, de azért előtte megkérdezte miért akarja megvenni kísérleti nyusziját.
-Tudom, hogy szuperereje van és kell nekünk még egy tag a bosszúállók csapatában. Stellával sokra vihetnénk.-magyarázta el a milliárdos.-A lánya különleges Jack, egy ilyen tehetséget nem hagyhatunk figyelmen kívül.-Stark azt is tudta, hogy mitől vagyis inkább kitől van szuperereje. De ezt sem mondhatta. A lány még mindig lefagyva állt ott, de közben mégis tüzelt az egész teste. Úgy érezte mindjárt meggyullad, szó szerint.
*Stella szemszöge.*
Nem tudtam megszólalni a fájdalom miatt, amiatt is, hogy megakarnak venni és az emlékek miatt. Minden injekciónál előjönnek emlékek. De ezek nem is emlékek, ezek jóval születésem előtt történtek. Ebben éppen apa megkérte anya kezét a Big Ben előtt. Itt pedig anya bejelentette, hogy terhes.
Egy kéz a vállamon zökkentett ki elmélkedésemből. Tony keze volt az.
-Pakold össze pár cuccodat, a többit majd áthozzák az embereim. Mostantól bosszúálló vagy.-mosolygott rám majd csak annyi jött ki a számon.
-Te beteg vagy!-és szarkasztikusan felnevettem. Jack megfogta a csuklómat és elkezdett újra a pincébe rángatni. Egyenesen az áramos székig.
*Írói szemszög.*
Tony csak nézett a lány és az apuka után. Nem tudta mi fog történni ezért inkább leült a a kanapéra ami bűzlött az alkohol szagtól. A hajadon könyörgött apjának, hogy ne tegye megint ezt, de mintha hallássérült lenne Jack, rá sem hederített. Oda kötözte a székhez, és mint mindig megint a vezérlő pulthoz ment és meghúzta a kart. Már biztos felmerült bennetek az a kérdés, hogyha szupererős Stella akkor miértnem tépi ki a kezét a csatokból vagy miért nem tépte ki csuklóját apja kezeiből. A rém azt mondta neki ha meri használni az erejét engedély nélkül, elvágja a torkát. De ez alól a sikítás felvolt mentve, ugyanis szerette hallani ahogyan lánya szenved.
Stella elkezdett sikítani és ebből az lett, hogy megremegett a föld.
-Apa! Hagyd abba! Kérlek apa! Fejezd be!-sírta el magát a lány.
-Ezután jobban meggondolod majd hogyan beszélsz egy milliárdossal.-mosolyodott el a szörnyszülött. Tony meghallotta ahogyan a lány sikít és érezte a földrengést is. Előkapta fegyverét majd lerohant a hang irányát követve. Mikor oda ért látta, hogy a lány ül oda csatolva két bilincsel egy elektromos székhez és nem engedi el, Jack pedig csak mosolyog.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
