Az új ország (Season five)

A beteg

                                        Julie és Brian szemszöge:

- Egy kurva vagyok mert ügynök lettem normális vagy fiatal úrfi????? Meg hogy halandók vagyunk????- Vágtam poffán a dühöngő Briant a paddock egyik végében ennek köszönhetően meginult az orra vére és felszakadt az ajka egy kis részen.

- De Jack korházban van megint és ő az te meg hónapok óta nem tőrödsz velünk azt sem tudtad hogy mennyire nagy a baj nála csak úgy találomra mondtad hogy egy áppolónő majd otthon fogja őt ápolni ez baromság megint szarul van sőt tegnap bőgőt és űvőltözött a fájdalomtól no meg szegèny botorkált ha Erik nincs tán bepisil a fűrdőszóbában rosszabb volt Erik azt mondta csak vért köhögöt de ott hányt is meg vért is köhögöt fel és a legelején remeget a fájadalomtól aztán már rezget lehet látni ijesztő volt.- Néztem anyára könnyes szemmel aztán térdre rogytam és sírva fakadtam nem akartam hogy az egyre rosszabb bőrben lévő bátyám a szemem és a tesóim szeme láttára haljon meg nem bírom őt nézni, egyre nagyobbak a fájdalmai van olyan hogy éjjel felűvőlt annyira nagyok közben teli torokból bőg a picik hálisten Lolnál laknak mind de van olyan hogy nappal is ugyan ez teszi nagyon szenved nem hogy kikészült szerintem a betegség egyre jobban legyűrí őt és vereségre áll nem picit nagyon ez számunkra kurvára szív szorító hogy itt van egy tizehat éves fiú aki végre boldog és a szemünk láttára haldoklik ehhez Sofia igen kevés egy orvos kéne neki de nem anya ragaszkodot ehhez nem mi.- Baszd meg mi lesz ha egyszer csak a szervezte úgy dönt ennyi volt fel adja és meghal, te kibaszot hibád lesz a fiad Jack miatad fog meghalni!!!!! Rohadj meg!!!!! Utálak!!!!- Rohanttam el a zuhogó esőben hisztériasan és a kínai boltba vett napolajamat anyához vágttam, mire neki ütközttem szintén egy zöld szemü fiúnak aki totál hasonilítot Jackre vagy Landora de az arcán szörzet volt a hátizsákom mélyén kezdtem el kutkodni a vámpírerőmet segítségűl hívtam és egy olyat nyomntam a kezei közé amivel ezt a borzalmat leszedheti.- Ennélkül Lando Norris helyesebb.- Mentem tovább zokogva az sem érdekelt hogy az egyik tévé stáb veszi fél szemmel láttam hogy a SKY Sports az de tovább mentem végül a végén valahol leültem nem volt fal sem fa semmi sem törökülésben ültem és csak a földet vertem és űvöltöztem.

                                      Sofia és Jack szemszöge:

  
                                        Álltam a falnál tudtam hogy rossz hét van vagy rossz hónap valahogy csak túl leszek rajta, rezegtem a fájdalomtól és az arcom könnyes volt egész éjjel és nappal bőgtem ettől a füllem annyira zúgot hogy az egész ráment a torkomra hogy az űvőltésemet nem lehetet halani ájulás szélere kerültem az ajkamat harapdáltam űvőlteni próbáltam nem ment csak síktani tudtam azt is rémülten közben köhögtem egy zsepibe meg nem egybe és hol taknyot hol vért itt érzetem a szimpla nátha összekeverdet ezzel el akartam kerülni de nem tudtam sőt Sofia azt mondta hogy éjjel lázam is volt ami nem akar lemeni igen makacs de ne féljelek pár nap és lejjebb megy esteleg ma majd mára jobban leszek ha most tudok állni és annyit nem kapaszkodok szerintem jobb és szerinte is és tán egy két nap és végre eszek is de viszont éjjel Lando az iker tesóm fogta a kezem egész éjjel és ő is adta vagy a teát, vagy a vízet vagy a vödröt hogy ha hànynom kellet de nem mondta reggel hogy aludtam nem sokat de igen aludtam elaltatott nehezen olvasot nekem valamit egy öt perc allatt elaludtam jó mélyen mellette elég fura pózban le is fotozot meg is mutatta Sofiának jót kuncogot.

- Ich sehe, dass es dir besser geht...- Mosolygotam Jackre aki a falnál állt de segítség nélkül a bokái elől össze kulcsolva a kezei a csukloja ököllel együtt a zsebében csak a válla egyik részével és a fenekével támaszatotta és a feje oldara volt fordítva a tűkröt nézte olyan cukin menőnek tűnt istenem haja össze volt borzolva, mint egy igazi kora beli fiú csak hát a szívem tört össze miatta hisz nem volt átlagos ha levettem azt hogy egy menő tizenhat éves autistát láttam már a mobilomon mert lekapttam a pillanatot  súlyosan beteg volt a szerveztét megint egy nátha miatt megint letámadta a szörnye és fél szegény oda mentem hozzá meg simizttem a vállát megfordult belenézet a szemeimbe össze ért az arcunk láttam hogy könnyezik és tényleg fél.- Du kannst ohne hilfe stehen...- Próbáltam vigaszatalni őt láttam hogy nagyon el van keserdve nem bírja és korházba vágyik és nem itthon szeretne gyógyulni és nem bírja az anyát ezért utálja ezért.- Nicht viel, aber du wirst stärker, Jack, mach weiter so!!!- Az arcát simogattam az arcát és a könnyét törölgettem, mint a nem hivatalos nevelő anya remélem sikerül őt örökbe fogadnuk őt már tizenhárom éves kora óta szeretnénk őt örökbe fogadni de valami mindig közbe jön sőt régebb óta öt éves kóra óta akkor jártunk a legközelebb nálunk is élt mikor jobban lett kijött a korházból felfedezte a szóbáját és utána csak két napig állandóan aludt szegény  csak akkor kelt fel mikor a gyógyszert vett be vagy a vitamint vagy csak evett két évig lakot nálunk mert addig engette a korház meg a szervezette addigra teljsen felerősödött suliba még nem engettem magán tanuló lett Julie láttogatta utána így még két évet nálunk maradt négy évet maradt ötödiket félig a suliban járta ki félig már a Queens új otthonában de a fontosabb dogái mind meg voltak hatodikat is így a nyolcadikat ő kérte hogy végig mert egy részt már barátai lettek más részt sportolt nem csak sulin belül meg a tanárok is nagyon szereték és akkor ott úgy tűnt teljesen meggyógyult így elengetük őt gimibe az első évben úgy egyeztünk meg hogy amíg bírja bejár és végig bírta a kilencediket sőt rövid ideig úgy tűnt hogy egy lányt is talált de hát az élet mindent át írt mindketten egymás ellőt bújtak elő aztán a lány őngyilkos lett most meg itt van Layla egy marhaság miatt senkinek sem jut eszébe szexelni egy moziteremben tizedikben vagyis a nagyobik része jól ment neki sportolt haverokra tett szert eljutott drágább helyekre járt Párizsban meg Londonban hosszabak lettek a kapcsolatai a fiúkkal nem egy hetesek végre boldog volt és év végre a suliból először nem az anyát hívta hanem engem hogy bőven vége az utolsó órának és úgy érzi nem tud kimozdulni a helyeről fáj a csontja meg az ízűlettei és a seb amit egy perce szerzet még jobban vérzik és jöjjek érte pont ott voltam a sulijában berohantam érte és felsegíttem és ki botorkáltunk mert kint vart minket a mentő és besegíttem őt egész úton fogtam a fejét mert csak hányt és hányt de nem rendeset hanem vért és sírt szegény ott meg mértem a lázát negyven fok felet volt nem csoda hogy rosszult lett igen sajnos a protokol bele szólt fel kellet hívnom az anyát mikor beértünk dühösen a levegőbe boxolt.- Nun ja, das verrückte fieber geht zurück, es sind kein vierzig grad mehr, weniger hitzschlag!!! Sagen wir es gemeinsam!!!!- Fogtam az ujjai végeit szinte vele együtt sírtam én is ekkor már nem bírt rám nézni láttam mennyire zilált már szegény próbáltam fel vidítani egy halvány mosoly jelent meg az arcomon rá néztem kimondattam vele pár szót.- Scheiss auf dich, du dummes fieber, du gehörst nicht hieher!!!!- Űvőltök közösen ahogy a csővön kifért simogattam az arcát megkönnyebült és megjelent egy mosoly is az aracán én is vissza mosolyogtam rá.- Du bist ein guter juneg mann, du hast es geschafft.- Még szélesebb lett Jack a mosolya nagyon tetszet sikerült lenyugtattnom úgy látszik már nem sír de tudom hogy belül fél rosszkor támadta le a szörnye a Balcsira készült nyaralni szegényke.- Das ist das echte lächeln von Jack, das wir von dir erwarten, deshalb lieben wir dich, du bist von ganzem herzen ein teenager, also denk nicht an negative dinge, ausserbem bist du sehr süss und du hast einen shon und zwei töchter, die du vor deinen augen aufwachsen lassen möchtest, oder?