🦈 Oliver szemszögéből 🦈
Meg lehet itt bent dögleni, olyan meleg van! Levettem a trikómat és letettem a pultra. A hűtőhöz sétálva kivettem egy sört, aztán leültem egy bárszékre. Körbetekintettem a házon. Nagyon szép volt és tágas. Jó, a mi házunk is hasonló, de ennyire jól nincsen berendezve, meg ilyesmi. Sóhajtoztam. Ültem még ott egy kicsikét, iszogattam. Aztán meguntam. Végülis, el is mehettem volna, de nincs kedvem Lexivel vitatkozni azért, mert megint eltűnt a sminkes cucca. Úgy néz ki az a barom, mármint elnézést, úgy néz ki a drágalátós húgom, mint aki lefejelt egy sminkespultot. Engem hibáztat azért, mert mindig máshova teszi. Inkább felmegyek Jennához, gondoltam.
Felsétáltam az emeletre, egyenesen be a szobájába. Ahogy beértem, már aludt az ágyon. Elmosolyodtam. Hogy lehet valaki ennyire kócos, lusta és mégis aranyos.. megütöttem a saját fejemet.
– Nemár, Oliver, hova gondolsz? – szóltam rá saját magamra.
Inkább kitalálok valamit, amivel felébreszthetem. Körbejártam a szobáját, de nem találtam semmit, ami a célnak megfelelni. Szóval felszedtem egy párnát mellőle, és arcon ütöttem vele. Azonnal felriadt és felült, majd rámnézett morcosan.
– OLIVER! – üvöltött rám vérben lázadó szemekben.
– Ajjaj, a sárkány mérges~ – mondtam neki gúnyosan
– Na gyere csak ide! –ezzel kikapta a párnát a kezemből, és felém hajította, de kitértem előle.
–Béna vagy. – Aztán kifutottam a szobából. Ő meg utánam. Kergetett az egész nappaliban, aztán egyszer csak egy üveg törését hallottam és megálltam, felé fordulva.
– É- én.. -dadogta. Egy váza volt előtte. Legalábbis egy törött váza. A földön.
– A tied?
– Lewisé.
– Az ki?
– A ház tulaja, meg anya új barátja. – válaszolta elcsuklott hangon.
– Jól van, lépj hátrébb, ne lépj bele. Nincs gond, ha ilyen háza van, akkor ez a váza hangyaszarnyit nem ér. – vigyorogtam, mire ő is elmosolyodott. MOSOLYGOTT!
Utána hátralépett és besétált a fürdőszobába, ahonnan egy seprűvel jött ki. Én visszamentem a konyhába befejezni a söröm.
–Véletlen se segíts amúgy. – közölte morcosan, mire én csak néztem, iszogatva, hogy takarít.
BẠN ĐANG ĐỌC
Belehabarodva az Ellenségembe ⛵
Lãng mạn- Ennek nem lesz jó vége... - súgtam oda neki halkan. - Csak még egy kicsit... - hajolt közel hozzám újra, majd lenyomott a padlóra és fölém mászott, újra egy mély csókot nyomva a számra. - Kérlek.. ez olyan jó... - morogta. ,,Az élet mindig elvezet...
