Cyborg

Kilencedik

Vladimir pov.
Kénytelen voltam elmagyarázni Ryannek, hogy mi történt az elmúlt három hétben, hogy hogyan találtam rá Igorra.
— Miért nem vitted őt a bázisra? — kérdezte felvont szemöldökkel.
— Szerinted miért nem? Egy félig robotot egy rakás robotgyűlölő közé? Szétszedték volna! — védekeztem. Hátranéztem Igorra, aki csak ült és várta, hogy végezzünk a beszélgetéssel.
– Jogos, azt értem, hogy miért rejtegeted, de azt nem, hogy miért enyelegsz vele azt nem! Láttam a csókot! — sziszegte a végét.
— Felnőtt vagyok és pontosan te tudhatnád, hogy nem vagyok már szűz! — morogtam.
– Szóval ezért szakítottál velem? A gépekre buksz? – mutatott Igorra dühösen.
– Ryan, mi soha nem is jártunk! Az elején megbeszéltük, hogy ez csak kaland lesz! Neked adtam a szüzességem és még pár nap örömöt! — emeltem feljebb a hangomat. Semmi joga nincs féltékenykedni.
— Több is lehetett volna! Én felajánlottam, hogy legyünk egy pár! — ragadta meg a karom. Nagyon erősen szorította így felszisszentem.
— Eressz el! — morogtam, de egyre csak szorított. — Ryan, eressz el! — húzódtam volna el, de nem engedett. Aztán egyszercsak eltűnt előlem és elengedett. Igort ott volt mellettem kinyújtott karral és Ryan a lyuk másik végében volt. A mellkasát fájlalva állt fel a földről és dühösen nézett minket.
— Ne bántsd őt! — mondta Igor. Még nem láttam érzelmet az arcán, de most nagyon dühös volt. Ryan elfutott, én pedig utána rohantam. Visszafutott a menedékre és ott elkiáltotta magát:
– Egy kiborg van odakint!!
— Ryan, ne! — sikítottam kétségbeesetten, de már késő volt. Roger és a többiek is hallották. A bátyám éppen mondani akart nekem valamit, de úgy kidülledt a szeme, hogy azt hittem kiesik. Hátranéztem, Igor ott állt mögöttem. Basszus, utánam jött!
— Vladi, gyere el onnan! — kiabálta Roger és élő vette a pisztolyát. Azonnal Igor elé álltam, széttárt karokkal.
– Roger várj! Ő nem robot, nagyon is él! — kiabáltam. Nem fogom hagyni, hogy megöljék!
– Azt mondtam gyere onnan! – nem mozdultam. Ám ekkor Igor a vállamra tette a kezét.
– Menj előlem, nem akarom, hogy megsérülj! — mondta.
– Nem lőnek le! Ne aggódj! – mondtam de ekkor észrevettem egy pisztolycsövet oldalról.
– Várj! — hallatszódott a bátyám hangja és dörrent a fegyver.