A Mardekár Kiválasztottja | Harry Potter FF|

XXIX. Fejezet

//1995.január.2//

~Röné~

2 napja utaztam New Yorkba hiányzik az otthoni élet de, így mindenkinek jobb lesz. Igazából van külön tanárom és barátaim is vannak itt. Lehet kezd helyre jönni az életem viszont Lucas itt lehetne velem.

Úgy döntöttem, hogy ma el megyek egy szórakozóhelyre. És el kezdek normális életet élni.
Most délután 5 óra van este 9 kor találkozunk és onnan megyünk együtt a városba.
Ruháimat le dobtam magamról, majd még engedtem a zuhanyt. Be álltam a víz alá majd hagytam, hogy végig menjen a víz minden porcikámon. Igazából ez most nagyon jól esett. Gyorsan le tusoltam, majd ki léptem a zuhanyból. Fel vettem egy fekete feszülős szoknyát, meg egy fekete magas sarkút.

Igazából tetszett magamon ez a ruha. Sokan meg is dicsérték régebben. Szóval marad ez a szett.

Lassan 8 óra lesz, szóval fel dobtam egy kis sminket, majd ki fésültem a hajamat. Éppen időben készen lettem szóltam a biztonsági öröknek, hogy indulhatunk. Elég fura ez a mugli világ tele van piszokkal. Undorító. Na mindegy is.

Le értünk a barátaim már ott vártak. Az az Bruno, David , Thomas, Carolina és Tammy. Ők nem tudják, hogy varázs világból származó vagyok. Nem is akarom, hogy tudják mert még különböztetnének. Az meg senkinek nem hiányzik.

-Na sziasztok-köszöntem rájuk majd mindenkit megöleltem.
-Szia Kornélia-mondták a többiek - Mi a terv mára? - kérdezte Bruno
-Na skacok, mindjárt jön értünk a limuzin aztán utána. Be megyünk a szokásos buli helyre. - fel vázoltam a tervet ami mindenkinek tetszett
- Kornélia olyan jó életed van. - mondta Carolina
-Car, ha tudnád mennyi mindenen át mentem nem mondanád ezt de azért köszönöm - mosolyogtam a kicsit kínosan
-Meg értjük ha nem szeretsz a múltadról beszélni. - mosolygott biztatóan Tam
- Köszi srácok - néztem mindnyájunkra- Na de itt a Limo - szóltam nekik majd be szálltunk
-Jó estét, Smith Kisasszony! Hova vihetem magukat - kérdezte Simon a sofőr
-Jó estét Simon! Igazából a szokásos helyre légyszíves. - mondtam a sofőrnek aki elindult a kért helyre.
-Remélem ma semmi balhé nem lesz. - mondtam reménykedve.
- Jaaj megint tele lesz fotóssal a hely. - fogta a fejét Thomas.
-Nyugi úgyis oda van érted minden kis lány - mondta Carolina viccelődve.
-Te olyan vicces lány vagy. Mondták már? - mondta szarkasztikusan Thomas.
-David, olyan szótlan vagy. - szóltam oda hozzá
-Tudom ne haragudjatok csak apámék megint balhéznak- mondta érzéstelenül
-Semmi baj tudod, hogy mi mindig itt leszünk neked - mondta Tam majd meg simogatta a kezét
-Köszi Tam mosolygott rá David
-Na elég a lelkizésből, meg érkeztünk - mondtam hirtelen- hajakat be lőni. - majd ki pattantam az autóból és fél vettem a kamu mosolyt. Majd be mentünk a bar-ba.

Már kb a 10. Italt ittam kezdtem elég jol érezni magamat. Amikor meg láttam egy nem kívánatos személyt. Egyből oda mentem hozzá.

-Mattheo te mi a faszt keresel New Yorkban? - néztem rá idegesen
-Érted jöttem Röné. Nem itt van a helyed simitotta meg a kezemet
-Vedd le rólam a mocskos kezded!- szóltam rá
-Na most miért vagy ilyen? - kérdezte
- Milyen vagyok? - kérdeztem felháborodva
-Hát ilyen kis durci. De ezt jegyezd meg jól. Velem soha többet ne beszélj így - lökött neki a falnak majd két kezemet le fogta értetted kislány? - suttogott a fülembe
-N-Nem hagyom magam.-suttogtam halkan
-Ohh dehogy nem simitotta meg a combom belső felét
-F-fejezd be - mondtam remegő hangon
-Mit? Még el se kezdtem kicsim- majd el kezdte ki szívni a nyakamat
-Mattheo- sóhajtottam a nevét
-Igen hercegnőm? - suttogott megint a fülembe majd ki rázott a hideg.
-Fejezd ezt be! - szóltam rá
-De tudom, hogy tetszik - kontrázott rá
-Na jó ebből elég - jött oda Bruno majd el húzott az említett fiútól
-Teso mit képzelsz magadról? - esett neki Mattheo
-Nem tudom, hogy ki vagy nem is akarom tudni de Röné nincs biztonságban melletted szóval szia- vitt el onnan de Mattheo nem hagyta annyiban
-Röné az enyém és ezt jegyezd meg örökre - jött utánunk majd meg fordította Brunot és be húzott neki egy nagyon. Majd el kezdődött a bunyó.

-Fiúk, fejezzétek be! - ordítottam rájuk de le se zárták. Majd még jöttek a biztonsági őrök és szét szedték a két fiút. A messziben meg láttam azt a személyt akit már régóta hiányolok. Draco.
Futottam oda hozzá ahogy csak tudtam és egyből a nyakába ugrottam

-Draco. Nagyon hiányoztál.- suttogtam a fülébe
-Te is nekem kicsi nem is tudom, hogy gondoltad ezt, hogy el mész minden köszönés nélkül meg amúgy is! - szidott le de közben ölelt....